Pénzt adna a kormány az EU-források lehívásához

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy átlagos uniós projekt 650 nap alatt jut el az ötlettől a megvalósításig, a komplexebb beruházások esetében több év is eltelhet − közölte tegnap Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke. Döntően az uniós forrásfelhasználást koordináló intézményrendszeren kívüli okok, mint a tervezés, a hatósági engedélyeztetés, a régészeti feltárás vagy épp a közbeszerzések időigénye hátráltatják a pénzek kifizetését, egy hozzávetőleg ezermilliárd forintos keret pedig még nincs is meghirdetve. A késedelmes kifizetéseket 180 milliárdról a kormányváltás óta 152 milliárd forintra mérsékelték, ennek nagyjából fele a közreműködő szervezetek és az irányító hatóságok kezelésében van, a többi a kedvezményezettek hiánypótlásai miatt húzódik.

A leszerződött projektek esetében mintegy 700 milliárd forintnyi, időarányosan már aktuális számláról még nem érkezett be kifizetési kérelem a megvalósítás csúszása miatt − hívta fel a figyelmet Petykó Zoltán. E projektek 48 százaléka 500 millió forint feletti: államháztartáshoz tartozó kedvezményezettek, egyetemek, kórházak, önkormányzatok beruházásai. A nyilvánvalóan forráshiányos kedvezményezettek jelen helyzetben aligha tudják fedezni a megvalósítás előfinanszírozását, ezért a kormány egy államháztartási önerő alap felállítását tervezi a meglévő konstrukciók kibővítésével. Egyes önkormányzatok az így kapott támogatást se tudnák önerőből kifizetni, ám a projektek félbehagyása sokkal nagyobb károkat okozna. Az NFÜ számításai szerint nagyjából 109 milliárd forintos keret kellene a jóváhagyott beruházások folytatásához. A végleges összeg 50−100 milliárd között lehet − mondta Petykó Zoltán. A projektek megvalósítását segítené a szállítói előleg bevezetése is. Az ezzel kapcsolatos, brüsszeli jóváhagyást nem igénylő  jogszabály-módosításokról heteken belül dönt a kormány, a már futó projektek esetében a kedvezményezetti előleg bevezetésének lehetőségeit még vizsgálják − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére az NFÜ elnöke. A bankokat is szeretnék arra ösztönözni, hogy garanciákkal, kedvezményes hitelkonstrukciókkal segítsék a beruházások előfinanszírozását, így a későbbi forráslehívást.

További kockázatot jelent a kedvezményezettek járatlansága a projektmenedzsmentben, valamint esetenként a konzorciumok összetételének változása is. Az eddigi adminisztrációkönnyítő intézkedéseken túl − mint az elektronikus szolgáltatások terjedése, az egyszerűsített pályázati dokumentáció − a forrásfelhasználás gyorsítása érdekében az NFÜ idén létrehoz egy projektfelügyeleti rendszert, illetve ha a kedvezményezettek részéről nyilvánvaló hibákat, a megvalósítást ellehetetlenítő finanszírozási nehézségeket látna, akkor végső esetben elvonhatóvá tenné a támogatást. Erre az önkormányzati törvény 2013-ban hatályba lépő változásai adnának lehetőséget, de érdemes lenne idén júliusra előrehozni az állami tulajdonba vonással kapcsolatos passzusokat − mondta Petykó Zoltán. A tervezett projektdoktori rendszerhez őszig közbeszerzési eljárás keretében választanának ki a projektmenedzsmentben járatos független szakértőket, működésüket az operatív programok technikai keretéből biztosítják.