Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több problémát is felvethet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által − a Széll Kálmán Terv 2.0 alapján − benyújtott törvénytervezet, amely a mezőgazdasági fordított áfa bevezetéséről szól. Az elvileg már júliustól hatályba lépő módosítással kapcsolatban egyelőre nem tudni, hogy a már legalább fél éve brüsszeli notifikáción lévő tervezet megkapja-e az uniós jóváhagyást (a Napi Gazdaság információi szerint már több szakértői egyeztetés is zajlott, komolyabb kifogás azonban nem merült fel). A kormány a román precedensben bízva vezetheti be az új rendszert, a törvénytervezet szerint átmenetileg, két évre.
Az elképzeléseket már kora tavasszal társadalmi vitára bocsátották, azt azonban nem tudni, hogy a beérkezett javaslatokat végül figyelembe vették-e. Agrárszervezetek kifogásolták például, hogy a fordított áfafizetés az első változat szerint nem terjedne ki a rizsre, holott az is a gabonafélék közé tartozik, a benyújtott javaslatból azonban továbbra is hiányzik ez a termény. Arra sincs utalás az NGM tervezetében, hogy a szabályozás miként kezelné az exportra értékesítők problémáját. Ennek lényege, hogy az adócsalások kiszűrése a termelőkre hárul, ha pedig ez nem sikerül, az adóhivatal tőlük követeli az elmaradt adó megfizetését. Az egyik leggyakoribb áfacsalási módszer ugyanis az exportértékesítési céllal áfamentesen vásárolt termény belföldi eladása − kikerülve a forgalmi adót.
Kérdéses, hogy a vitathatatlan pozitív hatás mekkora lesz, mennyire lesz képes kiszűrni az exportcsalásokat − mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. Azt nem tudni, hogy pontosan mekkora mennyiségű áru cserél gazdát feketén, illetve hagyja el az országot, ez azonban érdemben aligha változik majd, mivel a mostani tervezet mentesítené az áfafizetésre nem kötelezett, kompenzációs felár alkalmazására jogosult őstermelői kört. A tervezett bevételeket − idén 10, jövőre pedig 15 milliárd forintot − mindenesetre sokallja a szervezet. A legálisan működő agrárvállalkozásoknak azonban ugyanekkora összegű likviditáshiányt okoz majd az új rendszer. Amíg ugyanis ők minden beszerzés után megfizetik az áfát, a jövőben a terményt már csak nettó áron értékesíthetik, az áfa befizetése a vevő dolga lesz, az értékesítés utáni áfa összege pedig − amivel a befizetési határidőig eddig szabadon gazdálkodhattak − kiesik.
