Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az egész Európai Unióra kiterjedő minimálbérszintet akar bevezettetni az EB − olvasták ki sokan a bizottság nemrég publikált, a foglalkoztatás növelésére fokuszáló gazdaságösztönző stratégiájának egyik megjegyzéséből (Napi Gazdaság, 2012. április 18.). A bizottság valójában csak arra szólította fel a tagállamokat − derült ki a részletesebb megnyilatkozásokból −, hogy megfelelő és fenntartható mértékű minimálbérszintet garantáljanak az alacsony bérek csapdájának elkerülése, a szegénység elleni küzdelem és a jobb minőségű munkahelyek létrehozása érdekében. Az, hogy valakinek van munkája, még nem garancia: a munkavállalók elszegényedésének kockázata különösen az olyan országokban magas, ahol egyenlőtlen a jövedelemeloszlás, alacsony a minimálbér, emellett mindenhol a kockázatos csoportok közé tartoznak az ideiglenes szerződéssel foglalkoztatottak, az alacsony munkaintenzitású és az egyszülős háztartások.
A minimálbért nagyon eltérően alkalmazzák az EU-n belül. Ausztriában, Németországban, Olaszországban és a skandináv államokban nincs országosan kötelező minimum, a béreket ágazati kollektív egyezmények alapján állapítják meg. Másutt, így Magyarországon is törvény vagy nemzeti ágazatközi egyezmény határozza meg a minimális bért, az unión belül nagyon széles skálán. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint havi 138 euró (Bulgária) és 1801 euró (Luxemburg) között szóródik az összeg. Vásárlóerő-paritáson számolva a skála két végén szintén e két ország áll, előbbi havi 272 euróval, utóbbi havi 1495 euróval. A bruttó havi átlagkeresetekhez mérve a minimálbérek annak 30−50 százaléka között mozognak az Eurostat szerint (2010-es adatok alapján), Magyarországon ez az arány 38,8 százalék.
A bizottság szerint olyan munkaerő-piaci reformok kellenek, amelyek csökkentik a munkaerőpiac szegmentáltságát és a foglalkoztatottak szegénységét, de a változtatásokat a szociális partnerek bevonásával kell megoldani. A bérezési rendszerek modernizálását − így a minimálbér vagy ágazati bérminimum megállapítását − az aggregált kereslet támogatásával az adott gazdaság termelékenységéhez kell igazítani.
A bérek alakítására vonatkozó ajánlásokat az országspecifikus ajánlások között teszi közzé az EB − jegyzi meg a jelentés −, de látni kell, hogy a bizottságnak a nemzeti foglalkoztatáspolitikákra nagyon kevés ráhatása van, legfeljebb azzal tud nyomást gyakorolni, hogy az egyes tagállamok foglalkoztatási teljesítményét rendszeresen nyilvánosságra hozza.
