A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó mutatók alapján Magyarország az Európai Unió (EU) középmezőnyében helyezkedik el − derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. új évkönyvéből. A nemzetközi összehasonlítások szerint Magyarország a gazdasági-társadalmi fejlődés, az éghajlatváltozás, a fenntartható termelés és a gazdasági eszközök mutatói alapján átlagos szintet ért el, míg a lakosság élettartama és foglalkoztatása alapján elmarad az uniós átlagtól. Vértes András, a gazdaságkutató elnöke szerint a modern világ fontos kérdése, hogy ütközik-e a fenntarthatóság és a profit, de egyre inkább azok válnak a világ vezető cégeivé, amelyek odafigyelnek a hosszú távú fenntarthatóságra. Bíró Péter, a projekt vezetője elmondta, hogy a környezetvédelemmel összefüggő kötelező költségek óvatos becslések szerint évi 80-90 milliárd forintot tesznek ki országosan. A 20 fő feletti hazai társaságok 17 százaléka vállal önként környezetvédelemmel összefüggő fenntarthatósági feladatokat, ennek költsége évi 20-30 milliárd forint volt 2010-ben és 2011-ben. A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó legfontosabb részterület az alkalmazottak egészségügyi állapotának megőrzése, a második a korrupció visszaszorítása, a harmadik pedig az energiahatékonyság javítása.
Tóth Kata