A várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta tegnap az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ezzel sorban negyedszer döntve a változatlan szint mellett. A legutóbbi alkalomhoz képest azonban jelentős változás, hogy a kormány benyújtotta a konvergenciaprogramot, amely számos ponton hat a növekedésre és az inflációra. Márpedig ezeket az intézkedéseket még nem tartalmazhatta a márciusi ülésen már figyelembe vett inflációs jelentés; elképzelhető, hogy az inflációs cél a jegybanki horizonton (5−8 hónap) veszélybe kerülhet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 4,2 százalékos fogyasztóiár-indexszel számol jövőre, az elemzők és a jegybank a bejelentett intézkedések alapján még nem készítettek számításokat, így a dezinfláció kezdete és lefutása sem ismert. A piaci vélemények egyelőre elég eltérőek, hogy a 3 százalékos jegybanki cél jövőre elérhető-e − egyesek szerint már 2013 második félévében meglehet, mások szerint akár 2014-ig is várni kell rá.
Szemben más időszakokkal, a piaci elemzők most nem látnak ebben lényeges kockázatot. Költségoldali, adóintézkedések emelik meg az árindexet − mondta lapunknak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő igazgatója. Keresletoldalról viszont közel sincs nyomás, a reálgazdaság túlfűtöttsége távolról sem jelenik meg veszélyként. A potenciális termelést még jövőre is alulmúlja a hazai GDP, azaz marad a negatív kibocsátási rés. A bejelentett intézkedések ráadásul még erősebben fékezik az aggregált keresletet, mint amire korábban számítani lehetett − tette hozzá Samu János, a Concorde szakértője. A bejelentett adók effektív költségként jelennek meg a vállalatoknál, ami a profitok további olvadásában és az áremelésekben egyaránt megmutatkozik.
A fő veszélyforrás így továbbra sem az infláció, hanem az ország adósságfinanszírozásának fenntarthatósága − véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A nemzetközi helyzet még mindig törékeny, esetleges romlása a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében az MNB-t kamatemelésre kényszerítheti. Mindezen az IMF-védőháló enyhíthetne jelentősen: a hitelmegállapodás a Széll Kálmán terv megvalósításával együtt lehetőséget biztosíthatna a monetáris lazításra is.
Bár a konvergenciaprogram szerkezetét tekintve közel sem optimális, mivel túlzott mértékben támaszkodik bevételnövelő intézkedésekre, azt lehetővé teheti, hogy kikerüljön Magyarország a túlzotthitel-eljárás alól − mondta Forián Szabó. Ma azonban az érdekli a piacokat, hogy a bejelentett csomag miként támogatja a hitelmegállapodást, és nem az, hogy emeli az árakat − ily módon jó hatása lehet a befektetői bizalomra.
A jelek szerint viszont nem a nemzetközi szervezetekkel egyeztetett programról van szó. Az EU még nem nyilatkozott érdemben a bejelentett csomagról, és kérdés, ha ezt megteszi, akkor milyen megjegyzései lesznek − figyelmeztet Samu. Ha előremozdítja a megállapodást, az a hozamokban azonnal jelentkezik majd, ráadásul a védőháló a kamatvágásnak is teret nyit. Az elemzők alapforgatókönyve továbbra is megállapodással és idei kamatvágással számol. Az inflációs kockázatok lassíthatják, de nem gátolják meg a ráta csökkentését, év végére így a 6,5 százalékos, egy éven belül a 6 százalékos jegybanki alapkamat is elérhetővé válhat.
