Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csak az öntözhető területek bővítésével lehet javítani a termelés biztonságát és állni a versenyt az olasz vagy a spanyol termelőkkel − mondják mind a kertészet, mind a szőlő-bor ágazat szakértői, rendre hozzátéve, a széttagolódott birtokstruktúra és a magas költségek miatt a rendszerváltás előtti töredékére csökkent az öntözött terület. Az utóbbi években voltak előrelépések, nőtt például az intenzív művelésű gyümölcsösök aránya, de így is folytatódott az öntözött területek visszaszorulása. Igaz, ebben szerepet játszott − a vízjogi engedélyezés változása mellett − a vízkivételi díjak emelkedése is, a termelők azonban továbbra is forráshiányosak.
Az egymást követő agrártárcák főleg az uniós forrásokra alapozva támogatták az öntözésfejlesztést. Az Új Magyarország vidékfejlesztési programban (ÚMVP) az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztését célzó jogcímen 19,7 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a szaktárca az első három kérelembeadási időszakban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) összesítése szerint. A termelők ennél lényegesen többet kértek: 2008 óta 886 kérelmet adtak be 43,4 milliárd forint támogatási igénnyel.
A tavaly októberben zárult negyedik időszakban 212 kérelem érkezett a 7,2 millió eurós (2,13 milliárd forint) kerettel megnyitott támogatási jogcímre, az igényelt támogatások összege eléri a 12 milliárd forintot. A kérelmeket az MVH már feldolgozta, azonban hiányzik a minisztérium döntése a minimális ponthatárokról, illetve a szükséges forrásokról.
