Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kérdés, hogy az új Munka törvénykönyve jelentős mértékben a Polgári törvénykönyvre támaszkodó, a munkáltató és a munkavállaló alkujának minden eddiginél szélesebb teret engedő alkalmazására mennyire készültek fel a hazai munkaadók és hr-osztályok − mondta Szűcs László ügyvéd, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda tagja a PwC Magyarország háttérbeszélgetésén. Az új törvény általános rendelkezései számos olyan alapelvet rögzítenek, amelyek korlátozhatják az esetleges munkáltatói erőfölényt. Az alapelvek alkalmazása már eddig is jelentős szerepet kapott a munkaügyi perek bírói joggyakorlatában − tette hozzá Zsédely Márta, az ügyvédi irodával együttműködő ügyvéd.
Az új kódex értelmében egyedi, illetve üzemi és kollektív szerződéses megállapodásokban a korábbinál több ponton lehetne eltérni a szabályoktól, az azonban csak a fejezetek végén derül ki, hogy mely paragrafusoknál nem engedi a törvény az eltérést.
Az egyedi munkaszerződésben például a béreknél csak a munkavállaló javára térhet el a munkaadó, az üzemi megállapodás pedig nem is szólhat bérezésről. A kollektív szerződésben azonban a munkavállaló hátrányára is el lehet térni a műszakpótlékok alkalmazásával, illetve a műszakpótlék alapjának meghatározásával kapcsolatban. Az még kérdéses, hogy a pótlékokkal kapcsolatos változások − mint a délutáni pótlék megszüntetése, illetve a pótlék mértékének változása miatti esetleges keresetcsökkenés − hogyan befolyásolják a kormány elvárt béremeléssel kapcsolatos rendelkezésének betartását.
