Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Napokon belül elkészül a szaktárcának szánt agrárkárbecslésekkel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), de csak azokat a károkat veszik számba, amelyek az új agrárkár-enyhítési törvény hatálya alá tartozó gazdálkodókat érték − vagyis az olyan regisztrált termelőket, akik területalapú támogatást is kapnak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) március 26-ig bejelentett aszály- és fagykárok ezeknél magasabb összegeket is elérhetnek, de nem feltétlenül jár utánuk kárenyhítés. A bejelentések célja sok esetben amúgy is csak az, hogy a termelő jelezni kívánja: rajta kívül álló ok miatt nem a gazdálkodási naplóban jelzett növényt termeli majd vagy pedig olyan kár érte, hogy nem tudja a termeltetési szerződését teljesíteni.
Az is fizet, aki nem kaphat kártérítést
Az idén életbe lépett új agrárkockázat-kezelési törvény a szántóföldi növénytermesztőket és a kertészeteket részesíti előnyben. A gazdák figyelmét épp a napokban hívta fel a szaktárca arra, hogy az április elejével megnyílt egységes támogatási kérelembeadás során május 15-ig jelentkezhetnek be a rendszerbe − az őstermelők önként csatlakozhatnak − és igényelhetik a kétpilléres kárenyhítési rendszer második eleméhez nyújtott 65 százalékos utófinanszírozásos biztosítási díjtámogatást. Erre az idén 9,33 millió euró (közel hárommilliárd forint), míg jövőre 10,67 millió euró áll rendelkezésre. Az új rendszerben − bár a kárenyhítési hozzájárulást minden tagnak fizetnie kell − a tényleges káruk után csak azok kaphatnak állami térítést, akik piaci biztosítást is kötöttek, legkésőbb május 31-ig. A VM tájékoztatása szerint idén a korábbi években szokásos négymilliárd helyett nyolcmilliárd forint lesz a kárenyhítési alapban.
Odalett az őszibarack, megúszhatta a szőlő
Az alap létrehozása óta minden évben messze meghaladták az agrárkárok a benne rendelkezésre álló összeget − idén pedig biztos, hogy szükség lesz a megduplázására az őszi-téli agrárkárok, illetve a húsvéti fagy miatt. A gyümölcsösöket ért csapásokról pontos adatok legkorábban május elején, a virágzás és terméskötődés után állnak majd rendelkezésre a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint. Az azonban már elmondható, hogy a fagy jelentős, de eltérő mértékű károkat okozott a csonthéjas gyümölcsöknél. Az őszibaracknál nem kizárt, hogy a várható termés fele odalett (Szatymaz környékén szinte teljesen elfagyott a termés), míg a cseresznye-, meggy- és szilvaültetvényeknél 20-30 százalék körüli a prognosztizált kiesés − számolt be a Napi Gazdaságnak Csizmadia György, a szervezet ügyvezetője. Az alma esetében még nem látni a károk mértékét. A szőlőket kevésbé érintette a húsvéti fagy, mivel még csak most kezdődik a rügyfakadás − mondta lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára. Az előzetes szemlék a hegyvidékekről csupán kisebb rügykárokat jeleztek, komolyabb baj a kunsági borvidéken lehet.
Időzavarban a biztosítások
Ahol tudtak, védekeztek az előre jelzett hideg ellen húsvétkor a termelők, ám a leggyakrabban használt hőlégfúvós technológia csak tompítani tudta a fagy hatását. Jobb hatásfokkal azok tudtak volna védekezni, akiknél a kiépített öntözőrendszerrel fagyvédelmi öntözést lehetett volna indítani, a legtöbb helyen azonban a szárazság miatt nem volt elég víz a tározókban. A szántóföldi zöldségtermelőket ért fagykárokat most összesítik: elsősorban a korai fóliás paprikát és a fóliaalagutas dinnyét viselte meg a hideg, itt az anyagi kár jelentős lehet, de még van mód az újratelepítésre.
A kertészek fő gondja az, hogy sok helyütt még a 2007-es tavaszi fagy óta sem tudtak regenerálódni a gyümölcsösök, arról nem is beszélve, hogy a termelők se tudtak anyagilag talpra állni: 2010-ben az eső, tavaly az ország jelentős részét érő májusi fagy vitte el jövedelmük nagy részét. A terméskiesés okozta jövedelemveszteséget pedig csak nagyon kis hányadban fedezte az agrárkár-enyhítési alap, illetve a tavaly szeptemberben folyósított egyszeri állami gyorssegély. (A kormány által tavaly kidolgozott MFB-s fagykárhitel február óta érhető el a közvetítő kereskedelmi bankoknál.) Az agrárbiztosítások piacán mozgó biztosítók is csak mostanság kezdték közzétenni az új rendszerre kidolgozott ajánlataikat, így vélhetően elenyésző az élő szerződésállomány. Kérdés, hogy az is kaphat-e majd kárenyhítést, akinek még nincs biztosítása, de a május végi megkötési határidő előtt kár érte, mint ahogy az is, hogy van-e értelme a már jelentősen károsodott ültetvényekre ezután megkötni azt, vagy elég lesz csak jövőre.
