Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Meglepő korrekcióval zárult a rég nem látott inflációs dinamikával induló első negyedév. Az áfaemelés és az árfolyamgyengülés korábban egyszerre préselte ki a kereskedőkből a drágítást, 5,9 százalékra hajtva a februári inflációt a decemberi 4,1 százalékos éves index után. Bár a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők is enyhüléssel számoltak, márciusban a várt 5,7 százaléknál is enyhébb volt az amúgy csöppet sem alacsony ütem: a fogyasztói árak növekedése 5,5 százalékra rúgott. A havi index megegyezett a februári 0,8 százalékkal (utóbbinál a szezonalitás nem indokolt volna ilyen magasságot).
Az elemzők erőteljes benzindrágulással, enyhén mérséklődő élelmiszerárakkal, valamint a ruházati árak megugrásával számoltak. Ebből az első bejött: a járműüzemanyagok 2,4 százalékkal gyorsultak egy hónap alatt. Az élelmiszerárak viszont már sokaknak meglepetést okoztak. A 0,8 százalékos drágulás ugyanis 6-ról 4,7 százalékra húzta le az árindexet, ebből azonban még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni az év hátralévő részére. A nem feldolgozott termékek ugyanis nagyban befolyásolják a feldolgozott élelmiszerek árát augusztus−szeptembertől, márpedig az idei terméskilátásokról eddig nem érkeztek kedvező hírek. A fagyot követő szárazság lefékezhette a mezőgazdaságot, konkrétumok még nem látszódnak − mondta Németh Dávid, az ING szenior elemzője. A tavalyi év ráadásul cseppet sem jelent jó bázist. Egy éve olyan alacsony szinten növekedtek az árak, többek között az élelmiszereké is, hogy az eleve megdobja az idei számokat.
Más élelmiszerek viszont adminisztratív intézkedések következtében drágulnak majd. A tojás már most csaknem másfélszeresébe kerül, mint tavaly márciusban, és az uniós szabályozások miatt a további hónapokban is magas maradhat a drágulás üteme − tette hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Ugyanez vonatkozik a baromfihúsra is, még ha az eddig nem jelent is meg az árakban.
A ruházati cikkek ára a szezonalitáshoz képest csak mérsékelten növekedett. Az új kollekciók megjelenése azonban egyszerre terheli a márciust és az áprilist, így elképzelhető, hogy ha egy hónap csúszással is, de megjelennek az árakban. Nagy drágulást hozott viszont a jövedéki adó emelése. A novemberit követően februárban emelte meg másodszor az adót a kormány, és még júliusra is tervez egy harmadik menetet. A dohányáruk most 6,6 százalékkal, míg a szeszes italok 0,4 százalékkal drágultak.
Mindemellett még bíznak abban a piaci elemzők, hogy az áraknak alapvető korlátot jelent a gyenge kereslet, bár a monetáris tanács tegnap publikált jegyzőkönyve szerint a tagok közül többen úgy látják, a makrokereslet dezinflációs hatása mérsékeltebb lehet a korábban vártnál. Annyi biztos, hogy a cégek a költségsokkokra gyakran elbocsátásokkal reagáltak, ez tovább szűkítheti az idei növekedést és nem önmagában mérsékli a keresletoldali inflációs nyomást − mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője.
Vannak azonban még kockázatok a rendszerben. A hatósági árak ügye politikai kérdés, és nem biztos, hogy tényleg sikerül a rezsidíjakat az ígértnek megfelelően befagyasztani − tette hozzá Kondrát. A BKV díjai szintén bizonytalan tényezőt jelentenek, mivel ha nem terhelik rá a fogyasztókra, akkor az önkormányzatnak kell állnia a költségek emelkedését. A szokásos év eleji − áfaemelésen túli − drágítást ugyan elhalasztották, de nem biztos, hogy elkerülhető marad. A bizalom azonban mind az MNB, mind az elemzők részéről kitart: a 3 százalékos inflációs cél elérhetővé válhat jövőre.
