Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Még ha radikális elmozdulás lenne is a preferált vásárlóhelyekben a szociális juttatások vagy a segélyek Erzsébet utalványos fizetése nyomán, akkor is hosszabb idő kellene ahhoz, hogy ez az adatokban megjelenjen − mondta Mináry Borbála, a KSH szakértője a Napi Gazdaságnak. A KSH a mintába felvett boltok kijelölésekor figyelembe veszi, hogy mely láncokra mekkora százalékban jut a fogyasztás, de mivel az egyes cégek árazási gyakorlata területi egységenként eltérő, egy ilyen változás következtében új boltokat is be kellene venni a mintába. Ez számos adminisztratív nehézséggel jár, az összeírók között is meg kellene szervezni a váltást, valamint hivatalosan be kell jelentkezni az adatgyűjtésre.
Ha egy ilyen − még nem elfogadott − intézkedés az olcsóbb helyekről a drágábbakba terelné a fogyasztókat, az nem jelenne meg önmagában az árindexben, hiszen az az árszínvonalak változását méri − tette hozzá Mináry. Azaz nem az számít, hogy mennyibe kerül az adott áru, hanem az, hogy milyen mértékben és irányban változik annak az ára.
A számbavétel szempontjából az sem mindegy, hogy az érintettek mely településeken vásárolnak. A statisztikai hivatal jelenleg száznál több településen gyűjti az árakat. A megyéket népességszám alapján osztják fel, és a nagyobbakban öt-hat, a kisebbekben négy várost választanak ki. A nagyobb települések figyelembevétele mellett többek között az is szól, hogy ott a fogyasztók által vásárolt teljes termékskála megfigyelhető. Ennek következtében viszont azok, akik nem ezeken a településeken vásárolnak − ilyen lehet például a falvakban élő segélyezettek jó része −, kimaradnak a statisztikából.
