Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma már elképzelhetetlen az adóellenőrzések elindítása informatikai kockázatelemzés nélkül − amit egy jól támogatott informatikai rendszer segít. Idén januártól új feladatként kapta meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóregisztrációs eljárást − amely azonnal a kiemelt ellenőrzési feladatok közé került. Az adóregisztrációnak az a célja, hogy kiszűrjék azon újonnan alapított vállalkozásokat, amelyeknek vezetői, tulajdonosai korábban adótartozást halmoztak fel. Ilyen esetben megtagadhatja a NAV az új cég adójogi bejegyzését − így nem alakíthat új vállalkozást. Hasonló a helyzet a még életben lévő, ám problémás cégek esetében is − a NAV ilyenkor is megakadályozhatja az új cég bejegyzését.
Az induló vállalkozások esetében cél a fantomcégek kiszűrése. Kiemelten figyelnek azon cégekre, amelyeknek székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, a külföldi ügyvezetőnek nincs pontos elérhetősége. A működő vállalkozások esetében különös figyelmet fordítanak az adóminimalizáló, hiányzó vagy nullás bevallást benyújtó cégekre − vagyis nem \"érdemes\" egy cégnek tartósan nullszaldósnak lennie. Hasonlóan kiemelt figyelemre számíthat az a cég, amely gyakorta él a székhelyáthelyezésekkel, illetve tartósan veszteséges.
Az adóregisztráció bevezetése előtt a NAV számára is ismert gyakorlat volt, hogy egyes cégvezetők jelentős köztartozással \"bedöntötték\" vállalkozásukat, majd új céget alapítottak. Ennek a gyakorlatnak vethet véget az adóregisztrációs eljárás. Ez év elejétől már csaknem 13 ezer cég esett át az új adóhatósági szűrővizsgálaton. Az adóregisztrációs eljárás célja az úgynevezett céglovagok kiszűrése, akik csak azért alapítanának céget, hogy megcsapolják az államkasszát − fogalmazott a NAV közleményében.
A vizsgálattal három esetben találkozhatnak az adózók: cég alapításakor, ha a vezető tisztségviselő, vagy a többségi befolyással rendelkező tag személye megváltozik, illetve ha az eljárást az alapítani tervezett cég leendő vezető tisztségviselője vagy tagja az e célra szolgáló adatlap állami adóhatósághoz történő benyújtásával kéri. Minden esetben a cég többségi vagy minősített befolyással rendelkező tagjainak és a vezető tisztségviselőinek az adózási előéletét veszi górcső alá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Ha a törvény által meghatározott feltételek fennállnak, az adóhatóság az adószám megállapítása iránti kérelmet el kell hogy utasítsa, illetve már működő cég esetében az akadály elhárítására szólítja fel a céget.
Ennek eredményeként ez év elejétől kezdve 12 311 cégbejegyzésre kötelezett szervezetből 419 nem kezdhette meg \"céglovagi\" tevékenységét, mert a NAV jogerősen elutasította az adószám megállapítása iránti kérelmüket. A működő cégek vezető tisztségviselői, illetve tagjai személyében bekövetkezett változások körét is tekintve 3028 esetben merült fel olyan akadály, amelynek következtében az állami adóhatóságnak az eljárást le kellett folytatnia.
Azoknál a cégeknél, amelyek − az adóregisztrációs eljárás próbáját kiállva − adószámot kaptak, részletes kockázatelemzési eljárást végez a NAV. Ennek során eddig közel 4 ezer kérdőívet küldött ki az adózó által végezni kívánt tevékenység személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei meglétének elemzése céljából. Március közepéig közel 700 kérdőívet küldtek vissza az adózók, az esetek többségében teljeskörűen kitöltve, melynek alapján közel 200 ellenőrzés elrendelésére született javaslat. Eddig 53 esetben került sor adószám-felfüggesztés vagy törlés kezdeményezésére abból az okból, hogy az adózó a kérdőívet nem küldte vissza, illetve a revízió a megadott címen nem találta meg az adózót.
