Egyszeri tételek nélkül romlott a helyzet 2011-ben

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A rendszerváltás óta Magyarországon még soha, egyetlen kormány sem tudta költségvetési többlettel zárni az évet. Így a 2011-es pozitív egyenleg jól mutat − igaz, ebben több \"különleges\" intézkedés is szerepet játszott. Az NGM pénteki győzelmi jelentését ugyanis sokban árnyalja az EDP-jelentés összeállításáért felelős KSH hétfői jelentése. Az Eurostatnak megküldött jelentés szerint a kormányzati szektor 2011-ben az ESA-95 módszertan alapján számolva 1205 milliárd forint többletet ért el, ami a GDP 4,3 százaléka. Csakhogy tavaly a magán-nyugdíjpénztári vagyonból − a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével − a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2677,7 milliárd, illetve 44,0 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevételt számoltak el. A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor bevétele 12 161,7 milliárd, hiánya 1541,6 milliárd forint volt; az utóbbi a GDP 5,5 százalékának felel meg. Így viszont a hiány a 2010-esnél 35,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal magasabb − adta hírül a KSH.

Sok volt az egyszeri tétel

Míg a KSH egyszeri tételnek a nyugdíjpénztári vagyonátadást számította, a NGM teljesen másként dolgozott: a tárca szerint a tavalyi hiányba nem kell többek közt beszámítani mintegy 616 milliárdnyi kiadást. Így az NGM szerint nem hiánynövelő tétel az Európai Bíróság döntése miatti áfa-visszatérítés (250 milliárd forint), az MFB Zrt. 120 milliárdos tőkeemelése, a MÁV 50 milliárdos és a megyei önkormányzatok 196 milliárdos konszolidálása.

Ráadásul az elszámolási sajátosságok szabályai miatt a Mol 21,2 százalékos pakettjének megvásárlását nem kell a kiadások között feltüntetni, így a hiányszámot sem növelte az 500 milliárdos tétel. Az ESA szabályok szerint ugyanis nem számít hiánynövelő tételnek nyereséges üzleti vállalatba való állami befektetés, annak ellenére, hogy az ehhez szükséges forrásokat elő kellett teremteni.

Az Európai Bizottság (EB) amiatt folytatta Budapesttel szemben a túlzottdeficit-eljárást (EDP), mert a tavalyi hiánycsökkentést egyszeri tételekkel érte el, vagyis a hiánycsökkentés nem fenntartható. Az EB három hete kiadott elemzésében 2012-ben háromszázalékos hiányt várt a magyar kormány 2,5 százalékával szemben, míg jövőre 3,6 százalékos deficitet prognosztizál a kabinet által megcélzott 2,2 százalék helyett.

Nagyot nőttek az állami kiadások

A KSH jelentéséből kiderül, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül 2011-ben az előző évhez mérten 0,6 százalékkal növekedtek a bevételek; elsősorban a tb-hozzájárulások (+13,1 százalék), illetve a jövedelemadó-bevételek (−16,2 százalék) változtak jelentősen. A tb-hozzájárulások nagymértékű emelkedése mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulások állami nyugdíjrendszerbe való utalásából (2010 novemberétől), illetve a nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékpontos emeléséből (2011 januárjától) fakad. Az adóbevételeknél − az új adójogszabályoknak megfelelően − az szja-bevételek számottevő csökkenése mellett a társasági adóból származó források is mérséklődtek. A termelési és az importadó-bevételek emelkedtek (3,1 százalék), ezen belül − a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa-visszaigénylés korrekciója hatásának figyelembevételével − az áfabefizetések 2,4 százalékkal nőttek.

A kiadások tavaly 3,6 százalékkal nőttek a 2010-eshez képest. Elsősorban az egyéb kiadások emelkedtek jelentősen (+23,5 százalék), főként a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa-visszaigénylés elszámolása, a MÁV-kötvény kibocsátásához nyújtott állami kezesség- és adósságátvállalás, az MFB veszteségtérítése és a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása nyomán. Nőttek  a kamatkiadások (+5,2 százalék), a folyó termelőfelhasználás (+1,6 százalék), illetve a pénzbeni társadalmi juttatások (+1,8 százalék) is − utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 4,8 százalékkal emelkedtek.

Alig csökkent az adósság

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011 negyedik negyedévének végén a GDP 80,6 százalékát tette ki (22 692 milliárd forint) − derül ki az MNB adataiból. Az adósságot a tavalyi negyedik negyedévben 1030 milliárd forinttal csökkentette a nettó visszafizetés (tranzakció), és 764 milliárddal növelte a forint gyengülése. Így 2011 végén 1 forintnyi árfolyamváltozás 0,14 százalékpont változást okozott a GDP százalékában kifejezett bruttó adósságban. A múlt év utolsó negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 920 milliárd forint volt. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegybanki betétek, az áht-n belül nyújtott hitelek és a befektetési jegyek állománya jelentősen csökkent.