Ha a gazdasági-pénzügyi folyamatok az MNB által várt alappálya szerint valósulnak meg, akkor a következő negyedévekben változatlanul marad a december végén 7 százalékra emelt ráta − derül ki a jegybank csütörtökön közzétett negyedéves inflációs jelentéséből. Ha mindemellett bekövetkezik a kockázati megítélés tartós javulása, akkor az irányadó ráta az előrejelzési horizont második felében fokozatosan csökkenhet. Bár ezt így nem fogalmazza meg a jelentés, e szerint a monetáris lazítás akár jövőre is átcsúszhat.
Az EU/IMF-megállapodás gyors megkötése előre tudná hozni a kamatvágást. Ekkor ugyanis az állam finanszírozási kockázatai lényegesen mérséklődnének, a hazai pénz- és tőkepiaci eszközök megítélése pedig javulna − írják a jegybanki elemzők. Mindez a gazdasági növekedést támogathatja, és az erősödő árfolyamon keresztül az inflációt is fékezheti. Ilyen körülmények között a jegybanki irányadó ráta fokozatos csökkentésére már idén sor kerülhet. A jegybanki stáb azonban számol olyan forgatókönyvvel is, amelyben a monetáris kondíciók enyhítése akár jövőre is elmarad.
A növekedési prognózisán ugyan nem változtatott a jegybank, a belső szerkezetén azonban módosított. A hazai keresletet a bérek és a bizonytalan kilátások, illetve a hitelpiac is fékezi. A vállalati szegmensben a hitelezési aktivitás tovább mérséklődött, míg a nem árjellegű feltételek továbbra is szigorúak. A háztartásoknál a végtörlesztés hatására ugyan átmenetileg élénkült a hitelkereslet, a nyomott ingatlanpiaci környezet miatt azonban ez tovább korrigálódhat. A következő években a jegybank továbbra is magas hitelkamatokkal, hitelkínálati korlátokkal és alacsony hitelezési hajlandósággal számol.
A belső felhasználást a kormányzati kiadások fékezése is visszafogta. A jövedelemadók tavalyi kiengedése következtében jelentős mértékű lazítás történt, a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, valamint a költségvetést megalapozó intézkedéssorozat révén mintegy három százalékpontos kiigazításra kerül idén sor. Jövőre az eddig megismert intézkedések alapján nem várható további lényeges keresletszűkítés.
A gyenge belső kereslettel párosulva ugyan ez önmagában nem engedne teret az áremelkedéseknek sem, mégis jóval magasabb szintre ugrott az inflációs pálya, mivel a költségsokkok mérete és begyűrűzésének a mértéke is nagyobb lett a vártnál. Jövőre azonban az indirekt adóemelések és a költségsokkok kifuthatnak, így ismét a gyenge keresleti környezet válhat meghatározóvá. A jegybanki előrejelzés szerint a 3 százalékban megjelölt inflációs cél 2013 első felében válik elérhetővé.
