A Központi Statisztikai Hivatalban még meg sem kezdték a népszámlálási kérdőívek feldolgozását, ennek ellenére − az eredeti terveknek megfelelően − tegnap már nyilvánosságra hozták az előzetes adatokat a magyarországi népességről. Az előzetes adatokat a népszámláláshoz készített lakcímregiszterből állították össze a statisztikusok, e szerint a magyarországi népesség 9 millió 981 ezer 865 főre csökkent − ez 2,1 százalékkal, 216 ezer 450 fővel kevesebb a 2001-es népszámláláskor kimutatott számnál. A természetes fogyás ennél nagyobb, 387 ezer fő volt, ám a trendet fékezte, hogy ez idő alatt 171 ezer bevándorló települt le az országban. A magyar népesség 1981-ben érte el csúcsát, azóta monoton fogyás figyelhető meg − ez a leghosszabb csökkenő trend Európában. A mostani 9,98 milliós népesség az 1960-as szintnek felel meg: a fogyás a nyolcvanas években volt igazán gyors, a következő évtizedben kevésbé volt meredek a trend, de csak azért, hogy az ezredforduló után ismét fokozódjon. Az 1981-es népesedési fordulat óta nem volt egyetlen olyan év sem, amikor a születések száma ne maradt volna el a halálozásokétól.
A 2001-es népszámlás óta szinte az összes megyében és a fővárosban csökkent a lakónépesség, két kivétellel. Az egyik Pest megye, ahol a lakosság 13 százalékkal, 150 ezer fővel nőtt − így fokozódott az ország egyközpontúsága. A másik megye, ahol még nőni tudott a lakosság, 2,4 százalékkal Győr-Moson-Sopron volt. A Pest megyei növekedésnek köszönhetően Magyarország 29,6 százaléka lakik a Központi Régióban, tíz éve ez az arány 28,1 százalék volt.
A 9,98 milliós népességen belül a nők aránya 52,8, a férfiaké pedig 47,2 százalék, ez a trend is erősödött az elmúlt évtizedben; 2011-ben ezer férfira 1117 nő jutott, tizenöttel több, mint 2001-ben. Minden megyében tovább emelkedett az ezer férfira jutó nők száma − még a legkevésbé Vas, Nógrád es Borsod-Abaúj-Zemplén megyében −, és továbbra is Budapesten a legkedvezőtlenebb a nemek szerinti arány: a fővárosban ezer férfira 1210 nő jut, míg Fejér megyében csak 1061.
A népszámlálás másik fő csapásiránya a lakásadatok összeírása volt. E szerint az elmúlt tíz esztendőben 318 ezerrel nőtt a lakásállomány, így elérte a 4 millió 383 ezret. A lakóegységek száma némileg magasabb, 4 millió 389 ezer, vagyis 6 ezer üdülő, lakóintézet szolgál lakás céljára is. A KSH emlékeztetett arra, hogy a 2001-et követő időszakban − hála az építést ösztönző kedvezményeknek − komoly lakásépítési boom alakult ki. Ám az évtized második felére az ösztönzők kivezetésével, majd a válság kitörésével a lakásépítések száma visszaesett, 2011-re mélypontra zuhant. Az évtized első felében kapott lökésnek köszönhetően így a lakásállomány 7,8 százalékkal nőtt 2001-hez képest. A lakásállományon belül 88,5 százalék a lakott lakások aránya: az elmúlt évtizedben tovább nőtt a nem lakásként használt vagy üresen álló ingatlanok száma.
A lakásállomány összetétele − az újonnan épített, nagyobb alapterületű ingatlanok miatt − a nagyobb lakások irányába tolódott el. Továbbra is a fővárosban találhatóak a legnagyobb arányban a kis lakások, itt a lakások 19 százaléka 40 négyzetméternél kisebb. A községek lakásállományának 63,1 százaléka 80 négyzetméter vagy annál nagyobb alapterületű, a városokban levő lakásoknak viszont a 60 százaléka kisebb 80 négyzetméternél. Budapesten és a városokban regisztrálták a lakások 71,4 százalékát. A nem lakásban élők − hajléktalanok − számát az előzetes adatok alapján 17 ezer főre becsüli a statisztikai hivatal, de külön felhívja a figyelmet: ez jelentősen változhat, épp az adatok előzetes volta miatt.
