Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar adófizetőknek becslések szerint mintegy 19 milliárd forintjába került a tavaly októberi népszámlálás, amelynek előkészítése már 2007-ben elkezdődött, előzetes adatainak első adagját pedig tegnap ismertette a Központi Statisztikai Hivatal. Az első részletes beszámoló 2013 első negyedévében várható, az utolsó kinyerhető adatok publikálására még éveket kell várni, vagyis az előkészítés és a feldolgozás akár egy évtizedig is tarthat − innen nézve már nem olyan rázós a számla. Lehetséges viszont, hogy az utolsó vagy az utolsók egyike volt a mostani kérdezőbiztosos cenzus − ugyanis már akkor is rendelkezésre állt a bekért adatok 40 százaléka a különböző állami nyilvántartásokban. Komolyan fel is vetődött, hogy már most elhagyják a drága kérdezőbiztosos módszert, ám a statisztikusok meggyőzték a politikai és kormányzati döntéshozókat: az állami regiszterek még nincsenek olyan állapotban, hogy nélkülözni lehessen a hagyományos kérdőívezést.
A jövőben Magyarország is elmozdulhat abba az irányba, hogy a nagy összeírásokat az állami nyilvántartási rendszerek összefésülésével bonyolítsák le. Az első lépés a kérdezőbiztosi módszer elhagyása lehet − ám ez is a jövő zenéje, mert ehhez a a statisztikusok szerint az adatvédelmi törvények felülvizsgálatán túl társadalmi konszenzust is ki kellene alakítani. Ugyanakkor a másik oldalról úgy érvelnek, hogy a tízévente ismétlődő cenzusok adhatnak átfogó és pontos képet a népesség számáról, iskolázottságáról, lakáskörülményeiről − ezek az adatok pedig folyamatosan politikai és gazdasági döntések alapjául szolgálnak.
A 2010-es népszámlálás nem született szerencsés csillagzat alatt − a kormányváltás mellett ebben az is szerepet játszott, hogy három regnáló KSH-elnök mandátumán húzódott át. Az előkészítést elvileg már 2007-ben megkezdték, de igazából 2009-ben feküdtek neki a munkának, vagyis már az elején késedelmet szenvedett a projekt. A népszámlálásról szóló törvényt végül 2009 decemberében fogadták el − ám az alig kétoldalas jogszabályt négy alkalommal is módosította az utána hatalomra kerülő Fidesz-kormány. Bekerült a felmérés körébe például a vallás kérdése, de még a cenzus időpontja is módosult. Ehhez képest akár nem is nevezhető meglepetésnek, hogy az adatfeldolgozás hónapok óta áll, ugyanis az erre kiírt közbeszerzési pályázatot meg kellett ismételni.
Az adatok földolgozása többéves folyamat − ám az adatigény miatt előzetes adatokat is közöl a KSH, ezeket nem a kérdőívek földolgozásával, hanem a népszámlálás során a címjegyzékből nyert információk alapján állították össze. A kérdőívek ellenőrzése most zajlik és csak májusban kezdődik a feldolgozásuk a késedelmes közbeszerzések miatt.
