Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt években számottevően emelkedett az üzemanyagok ára, ez az infláción és a jövedelmeken keresztül is terheli a lakosságot. Jelentősebb áresés utoljára 2008-ban volt, azóta viszont az előző év decemberéhez viszonyítva két éven keresztül is 20 százalék körül alakult a drágulás üteme − idén februárban pedig 4,7 százalékkal haladta meg a múlt év végi szintet. Mindezek hatása a kiskereskedelmi forgalomban is megjelenik, az élelmiszerek után a legnagyobb kiadást régóta az üzemanyag jelenti, aránya pedig a fogyasztás csökkenése mellett is fokozatosan emelkedik: az öt évvel ezelőtti 16,5 százalék körüli szintről mára ez 19 százalék közelébe emelkedett. Igaz, üzemanyagok nélkül is 8,8 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom volumenének visszaesése. A drágulás a termelői oldalt is terheli, legközvetlenebbül a szállítást, a feldolgozóiparon belül pedig az energiaköltség 0,2 és 6 százalék között mozog.
A fő kérdés, hogy az áremelkedést mennyire képesek vásárlóikra hárítani a cégek. A hazai gyenge kereslet, valamint a mérsékelt versenyképesség ezt nem támogatja − mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Ennek következménye a vállalati nyereség csökkenése, ami vagy a béreken keresztül a háztatások fogyasztásában vagy a cég fejlesztésein keresztül a beruházásokban, de mindenképp lecsapódik a GDP belső felhasználásában. A fentiek a hitelképesség romlásához vezetnek, ez pedig a vállalatok későbbi lehetőségeit csökkenti tovább. A szállítási ágazatnál azonban mindez piactisztuláshoz is vezethet.
