Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legtöbb magyar alapkezelő nézegethette a görög piacot − foglalta össze tapasztalatait lapunknak egy neve elhallgatását kérő, befektetési alapot vezető szakember. A saját alapjuknál 2010-ben voltak is vásárlások, ám stratégiába nem épült be az átsúlyozás a görög vagy más periféria felé, inkább rövid ideig tartottak papírokat különböző lejáratokon. Mint a szakember fogalmazott: a görög piac elsőre ideálisnak tűnt a piaci trenddel szembeni kereskedésre, ezért stresszhelyzetben általában kis tételben rövid időre beszálltak, majd amikor nyugalmi állapot jött, akkor gyorsan leépítették a kitettségüket. Mivel a görög történeten hamar érződött, hogy rázós lesz, ott ezt csak kivételes esetekben, kis pozícióval játszották meg, azt is utoljára 2010-ben. Hasonló képet erősített meg a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, Forián Szabó Gergely is, aki annyit árult el, hogy az elmúlt másfél évben egyáltalán nem vásároltak a görög piacon a kockázatok miatt.
A magánügyfelek körében viszont volt érdeklődés nemcsak a görög termékek iránt, hanem bizonyos esetekben a PIGS-csoport más országainak papírjai iránt is − mondta el lapunknak Nagy Bertalan, az Equilor Befektetési Zrt. privát banki üzletágának vezetője. (A PIGS-csoportba tartozik Görögország mellett Portugália, Írország, Spanyolország, illetve egyes besorolások szerint Olaszország is.) Az első érdeklődési hullám akkor jelentkezett, amikor 50 százalékot esett a görög kötvények árfolyama, vagyis ekkora hasznot lehetett bezsebelni; igaz, ekkor még szó sem volt \"haircutról\" vagyis a névérték csökkentéséről − tette hozzá Nagy Bertalan. Nagyobb vásárlás ekkor nem történt, elsősorban azért nem, mert a minimumérték 100 ezer euró lett volna, ami a hazai kisbefektetői körben azért komoly szűrő.
Az érdeklődő befektetőket az is akadályozta, hogy a görög kötvénypiac elég gyorsan kiszáradt, vagyis nehéz volt megtalálni az eladókat. Ez megjelent a vételi és eladói árkülönbözet széles szórásában: Nagy tapasztalatai szerint itt 10 százalék körül volt a spread, ami kirívó a kötvényszegmensben, ahol általában 1-1 százalék már nagynak számít (a magyar állampapírpiacon nagyjából 0,1 százalék a vétel és eladás árkülönbsége). Az érdeklődők többsége egyébként az 50 százalékos esésnél 1−3 éves papírokat keresett, majd később, ahogy látványosan tovább zuhant az árfolyam, már csak a rövidebb futamidők iránt maradt meg az érdeklődés.
Jelentősebb vásárlást az Equilornál sem eszközöltek, egy-két bátrabb ügyfél, akinek megfelelő méretű portfóliója volt, kisebb tételben görög papírral is színesítette a palettát, de a cég ekkor erről már kifejezetten lebeszélte ügyfeleit − számolt be Nagy Bertalan, aki szerint addigra már látszott, hogy tőkeveszteség érheti az ide beszállókat, vagy \"örökre\" benn ragadhatnak a termékben, ha azt például 35 éves futamidőre kicseréltetik velük. A privátbankár tapasztalatai szerint mindenesetre valóban volt érezhető érdeklődés az ilyen egzotikusabb piacok iránt, sőt akadt, aki nemcsak kötvényeket, hanem görög részvényeket keresett, emellett a PIGS-papírok is sokak fantáziáját megmozgatták 10 százalékos hozamnál, de venni végül senki nem vett.
Hasonló tapasztalatokról számoltak be a Buda-Cashnél, ahol Boda Balázs, az állampapír-üzletág vezetője elmondta, nagyon illikvid termékről lévén szó a történet elején elhatározták: hiába az érdeklődés, a cég ezt nem fogja forgalmazni. Ha nagyon akarták volna, be tudtak volna szerezni az OTC-piacon, ám a széles ársáv miatt zavarosnak tűnt a befektetés, pedig megkeresések jöttek. A legtöbb érdeklődő ráadásul nem is a saját ügyfélkörből jelentkezett − közölte Boda Balázs −, hanem friss számlanyitó lett volna, akik a görög híreken felbuzdulva akartak gyorsan meggazdagodni. Ezek egy része nem volt kellőképpen tájékozott, mivel kiderült, inkább kockázatkerülő befektetői profillal rendelkeztek, például nulla részvénypiaci kitettség mellett akartak volna görög papírokat venni (pedig az utóbbi inkább tekinthető spekulatív befektetésnek, mint egy magasabb kockázati osztályú részvény). A Buda-Cashnél egyébként csak a görög kötvények forgalmazását állították le, spanyol vagy más PIGS- piacról származó terméket elvileg forgalmaznak, de ezek iránt egyáltalán nem volt eddig érdeklődés.
