Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Mégiscsak sikerült megállapodni a kormányzattal a Tisztaszoftver program folytatásáról. Meddig hosszabbodott meg a szerződés, szűkült-e a felhasználók vagy a felhasználható szoftverek köre, engedett-e a Microsoft az áraiból?
− Bár a januárban elkezdődött egyeztető tárgyalások már végső szakaszban járnak, még nem zárultak le, ezért sok konkrétumot nem tudok megosztani. Azt azonban elmondhatom, hogy a kormány megértette, bizonyos területeken nem nélkülözhetők a Microsoft-termékek, mert az versenyhátrányba hozná a magyar felsőoktatást, a holnap nemzetgazdaságának képzési rendszerét. Egyébként ez a helyzet szabad verseny következtében alakult így, nem állami szabályozás eredményeként. Van, ahol valóban a nyílt forráskódú szoftverek jelentenek kedvezőbb megoldást, és van, ahol a Microsoft. Erről elsősorban nem is mi győzködtük a kormányzati döntéshozókat: az oktatási műhelyek, egyetemek, államigazgatási felhasználók hívták fel erre a figyelmet. A megállapodás nem a mi rafinériánkról, hanem a tárgyalópartnerek józanságáról, belátásáról szól inkább.
− Egyesek szerint apokaliptikus hatása lehetne, ha az államigazgatásnak át kellene állnia szabad szoftverekre: tényleg, mi történne?
− A nyílt forráskódú világ és a Microsoft közötti hidegháború mára szerintem olyan toposz, ami túlélte önmagát. A mi oldalunkról ennek tényleg nincs alapja. Nem egyszerűen azt valljuk, hogy a nyílt forráskódnak igenis megvan a létjogosultsága bizonyos állami területeken, hanem mi magunk is kínálunk ilyen termékeket. Amikor azt kérdezi tőlem: apokaliptikus hatással járt volna-e egy paradigmaváltás, akkor azt én azért nem akarom méricskélni, mert sokkal fontosabbnak tartom hangsúlyozni: ilyesmi bekövetkeztének még csak a közelében sem voltunk. Minden józan érv amellett szólt, hogy lesz megállapodás és senkinek sem kell a startmezőből újrakezdenie az addig végzett munkát, újratanulnia az addig megszerzett tudást.
− Nagyon sokan állítják, hogy az iparág védett a válság ellen. Már érzi a válság hatásait a Microsoft Magyarország?
− A válságot mindenki megérzi, a legnagyobbak is. A Microsoft elsősorban mégsem a piaci mérete miatt tudja tompítani a válság hatását, hanem azért, mert \"jövő időben\" működik: a jövőt formáljuk, a holnap megoldásait találjuk ki ma. A Microsoft az élet minden területén innovatív megoldásokat kínál. Az államnak, a családoknak és a vállalkozásoknak egyaránt. Márpedig a válságból kitörni csak így, előremenekülve, a jövőbe menekülve lehet. A Microsoft innovatív megoldásai hatékony válaszok a válságra. És mert az ügyfeleinknek válságkompatíbilis megoldásokat tudunk ajánlani, így mi magunk is ellenállóbbak vagyunk a válságtünetekkel szemben. Ez igaz itt, Magyarországon is.
− Az IVSZ, az informatikai vállalkozások szövetsége üdvözölte a felsőoktatásban történő változásokat. Egyetért ezzel?
− Nem vagyok oktatáspolitikus, és úgy tudom, még jogszabályi (végrehajtási) oldalról is \"sokismeretlenes\" ez az egyenlet, ezért korai volna \"bizonyítványt osztani\". Mi a magyar oktatási rendszerrel ma nagyon biztató, közös programokban működünk együtt. Egy tehát biztos: ha rossz irányba változnának a dolgok, elsők között tudunk majd vészjeleket adni. Szimbiózisban élünk az oktatási rendszerrel, érezzük egymás rezdüléseit is.
− Kikérték az ikt szakma véleményét a felsőoktatás áthangolása során?
− Arra talán nincs is szüksége a mindenkori oktatáspolitikai kormányzatnak, hogy minden iparág minden meghatározó cégével részletekbe menő egyeztetést folytasson bizonyos szakpolitikai tervekről. De nem azért, mert ezeknek a cégeknek nem fontos a jövőképe, hanem mert ezek külön tárgyalások nélkül is hozzáférhetők, tudhatók. A Microsoft − hasonlóan sok iparági szereplőhöz − régóta, következetesen és transzparensen hangsúlyozza a természettudományi/ikt központú képzés jelentőségét már a középiskolákban is, nem beszélve a felsőoktatásról. Sőt e cél támogatásában mi magunk is aktívak vagyunk.
− Magyarország versenyképességének növeléséhez mire van ön szerint szükség?
− Véleményem szerint Magyarországon a netkapcsolattal rendelkező pc-k számát radikálisan növelni kell. Ez két dolgot jelent: növelnünk kell mind az internetpenetrációt, mind a pc-vel való ellátottságot. Emellett a magyaroknak meg kell tanulniuk angolul. A digitális írástudás egy szintje fölött ugyanis már nem nélkülözhető az angol: aki tartani, esetleg diktálni akarja a lépést egy-egy iparágban, például az alkalmazásfejlesztésben, annak az angol a munkanyelve. Magyarországnak digitálisan írástudó országgá kell válnia, azaz mindenkinek értenie kell a számítógéphez és az internet kínálta szolgáltatásokhoz legalább felhasználói szinten.
− Említi az alkalmazásfejlesztést. A Google csak néhány éve van jelen Magyarországon, mégis az online hirdetési piac meghatározó szereplője lett, és már az online irodai szoftverek piacán is terjeszkedik. Mi a Microsoft válasza erre a kihívásra?
− A Google fejlődése valóban olyan piaci fejlemény, amire figyelni kell. Sajnos nem mondhatom el az idevágó üzleti stratégiánkat, de egy fontos szempontot kiemelnék. A Google növekedésével párhuzamosan nőnek a felhasználók adatbiztonsággal kapcsolatos kételyei is. Mi ebben jó egy évtizeddel a Google előtt járunk: alaposan meg kellett tanulnunk a privacy hatékony védelmét. Ezért szoktam úgy fogalmazni, hogy a Microsoft a régi nagyok biztonsági konzervativizmusát ötvözi az újak innovációjával. És ez komoly versenyelőnyt jelent.
− Úgy tűnik, hogy napjainkban az it-világ központi témája a mobil- és a tabletpiac. Az előbbiben évek óta kínlódik a Microsoft, nagyjából sikertelenül, a másikon még láthatatlan a részesedése. Mekkora esélyt lát a változásra?
− Nagyot. A Windows Phone 7-es, a Nokia Lumia vagy új operációs rendszerünk, a Windows 8 ebben is meghozza az áttörést. A következő időszak épp erről az áttörésről fog szólni. A Microsoftnak számtalan olyan fejlesztése volt és van ma is, amely nem pusztán üzleti értelemben tekinthető sikeresnek, hanem azért is, mert hozzá tudott/hozzá tud járulni annak a folyamatnak az előrehaladásához, amelyre angolul van igazán jó szó: inclusion, azaz a társadalmi integráció vagy befogadás. Mai példa az Xbox 360 konzolunk kontrollere, a Kinect, amely bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe, mint a \"leggyorsabban fogyó szórakoztatóelektronikai eszköz\", maga mögé utasítva az iPhone-t vagy az iPadet is. Ez üzleti siker. Az viszont már a megítélésünkre, sőt: a céges filozófiánkra is visszaható adalék, hogy a Kinect a fogyatékkal élők számára is lehetővé teszi, hogy olyan játékokban vegyenek aktívan részt, amelyből korábban ki voltak rekesztve. Ez pedig olyan siker, amely a Microsoft újjászületésére utal.
