Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az uniós országok pénzügyminiszterei (Ecofin) keddi brüsszeli tanácskozásukon elhúzódó vitában tárgyalták az Európai Bizottság (EB) azon javaslatát, hogy a kohéziós forrásokból 495 millió eurót fagyasszanak be 2013. január 1-jétől, ha Magyarország nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány tartósan három százalék alá szorítására. Az AP hírügynökség uniós diplomáciai forrásra hivatkozó értesülése szerint az Egyesült Királyság, Ausztria, Lengyelország, Csehország azt próbálta elérni, hogy a döntést halasszák el szeptemberig, az MTI más forrásokra hivatkozva azt írta: Németország is hajlott a halasztásra, az EB viszont kitartott a javaslat mellett. Az Ecofin végül úgy döntött, hogy bár meghozzák a büntető intézkedést, azt már idén június 22-én hatályon kívül helyezik − szemben a korábbi, szeptemberi várakozással −, ha Magyarország addig megteszi az elvárt kiigazító lépéseket.
Előzetesen szinte mindenki biztosra vette az egyértelmű büntetést: az enyhülés részben annak volt köszönhető, hogy az eurócsoport hétfőn Spanyolországgal szemben engedékeny volt, így több uniós ország úgy látta, hogy Magyarországgal szemben is méltányosabban kell eljárni. Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter az ülés előtt jelezte: a kétlépcsős megközelítés lenne helyes, tehát csak akkor kellene büntetni, ha a magyarok nem teszik meg a szükséges lépéseket. Az eddig példátlan, de mégiscsak technikai jellegű döntés körüli vita már jelzi azokat a nehézségeket, amelyekkel az EU-nak szembesülnie kell a szigorúbb költségvetési szabályok betartatásakor − jegyezte meg az AP.
Az EB már napközben megkapta a magáét: a spanyol döntés nyomán azonnal a kettős mérce vádját vetették fel újságírók. Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője ezt visszautasította és leszögezte: minden tagállammal ugyanazon normák alapján járnak el, következetesen alkalmazzák a túlzott deficitre vonatkozó szabályokat. Magyarországot már többször figyelmeztették a hiány leszorítására, és a korrekciós határidőt 2011-ben határozták meg, míg Spanyolország esetében későbbi határidőt tűztek ki − tette hozzá a szóvivő. Maria Fekter úgy vélekedett a Magyarországra kifejtett nyomásról − amelyet részben a magyar politikai intézkedések következményének titulált −, hogy nem lát kettős mércét. A magyar nemzeti érdekek és az európai uniós értékek szempontjából egyaránt ésszerű megoldás született Brüsszelben − értékelte viszont a döntést Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki szerint ezzel megszűnt a Magyarországgal szembeni kettős mérce.
Az eurózónán belül egyre élesebb a törésvonal a szigort, a szabályok betartását követelők tábora és a növekedésorientált megközelítés között − mutatott rá Carsten Brzeski, az ING brüsszeli közgazdásza. Spanyolországon kívül még nyolc másik euróországnak kellene három százalék alá vinnie a hiányát 2013-ra. A Magyarországot érintő hírt a Napi Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők pozitív fordulatként értékelték, de egyben inkább politikai döntésnek tartották. Német Dávid, az ING makroelemzője szerint az enyhülés indokoltnak tekinthető, hiszen egyrészt Magyarország esetében csak néhány tizedes hiánytúllépésről van szó, másrészt viszont más uniós tagállam is könnyen kerülhet ebbe a helyzetbe.
