Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar gazdaságban rég nem látott áremelkedéssel kezdődött 2012. A januári előrejelzések széles sávban mozogtak, de mindenki alá lőtte az infláció mértékét. Egy hónap alatt 2,8 százalékos volt a drágulás, ami éves indexnél még megfelelő is lenne − ha nem is tipikus itthon −, de havi alapon hatalmas ugrás. Simor András jegybankelnök a február végi kamatdöntő ülést követően jelezte, hogy még az MNB-t is meglepte a változás: elképzelhető, hogy a cégek az áfaemelést megragadva előrehozott áremeléseket próbáltak meg érvényesíteni. Az, hogy erre mennyire képesek, a következő hónapok döntik el − tette hozzá az elnök. A februári inflációról a KSH kedden teszi közzé felmérését, a Napi-konszenzus további félszázalékos drágulással számol.
Egy éve 0,4 százalék volt az egyhavi áremelkedés üteme, így az éves indexben nem lesz nagy ugrás. A januári 5,5 százalékos év/év dinamika 0,1 százalékponttal csúszhat feljebb. Az összetétel azonban várhatóan más lesz. A termékadók − legyen az áfa, környezetvédelmi termékdíj, egészségügyi hozzájárulás, jövedéki adó − emelése vagy éppen létrehozása dominálja majd az árakat. A kereskedőknek nincs sok választása, ha fokozatosan is, de a teljes összeget a fogyasztókra hárítják még az első negyedévben − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A drágítás késleltetése a célja mindenkinek, az akciók pedig ebben segíthetnek. Januárban esedékesek a leértékelések, így kevésbé feltűnő, hogy ha az idei árengedmények nem olyan mértékűek, mint a múlt évben.
Mindez egy másik csatornán keresztül megbolygatja a statisztikát is, hiszen ez a szürke- és feketegazdaságot erősíti. A mért árak és a tényleges árak folyamatosan elszakadhatnak egymástól, megváltozhatnak a vásárlói szokások − figyelmeztet Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. Még a fővárosban is egyre jobban a piacok felé tarthatnak a vásárlók, ahol olcsóbb árut − gyakran akár áfa nélkül − lehet vásárolni, a határ felé haladva pedig nő a zárjegy nélküli cigaretták aránya is. Egy olyan időszakban, amikor a háztartások \"kicentizik\" a költekezésüket, inkább igyekeznek megspórolni az egyes termékadókat. Így a KSH adataihoz képest egy mérsékeltebb emelkedés is elképzelhető.
A gazdaságpolitika azonban nem csak az adópolitikán keresztül hat az árakra. A végtörlesztés és az árfolyamgát II. jelentős terhet vesz le a devizahitelesekről. Abban vita van elemzők között, hogy a végtörlesztők milyen mértékben \"simítják\" majd a fogyasztásukat. A lehetőséggel ugyanis többnyire a jobb módúak éltek, így nem látni, hogy marad-e a korábbi fogyasztási szintjük (azaz a felszabadult összegből a felvett baráti kölcsönöket fizetik vissza vagy vagyonuk visszatöltésére használják), esetleg a jövedelememelkedés − ha mérsékelten is, de − megdobhatja a fogyasztást. Az árfolyamrögzítés azonban nem csak a gazdagabbakat érinti, így annak nagyobb valószínűséggel lesz hatása makroszinten a fogyasztásra. Összességében azonban még ez sem jelent érdemi keresletnövekedést, inkább a visszaesést gátolja meg, így az árakra csak mérsékelt hatással lehet. Mindez a cégek költségemelkedése mellett játszódik le. A kormány ugyan úgy érvel, hogy nem a lakosságot terheli, hanem a cégeket, azonban ez közvetve, az infláción keresztül áthárulhat a háztartásokra − véli Kopik. Ha a közösségi közlekedés és a közművek költségeit nem a díjak és a díjfizetők körének emelésén keresztül oldja meg a kormány vagy az önkormányzat, azt más termékek áremeléseiben a fogyasztók fizetik majd meg.
Az árak februárban elsősorban az élelmiszereknél és a piaci szolgáltatásoknál emelkedhettek. Az utóbbi többek közt a gyengülő forint miatt dráguló energiának tudható be − mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Februárban az MNB adatai alapján átlagosan 290,6 forint volt az euró, amely ugyan 5 százalékkal erősebb a januárinál, és így például segíthette a benzinárak alakulását, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy még így is 7 százalékkal gyengébb a tavalyinál. Így ha még nem is terhelték volna rá a cégek az ebből eredő többletköltséget a fogyasztókra − az azonnali árfolyamváltozásokat követő termékeken kívül ennek hatása egyelőre nem egyértelmű −, ez akár már februárban megtörténhetett − véli Török.
