Az ipari termelés volumenének változása tavaly csak egy hónapban maradt alul az előző év teljesítményétől, a 2012. januári visszaesés azonban nem egyszeri alkalom volt, a csökkenő ütem hónapokig tartós maradhat. A dinamika alapjául szolgáló viszonyítási érték még májusig magas marad, mivel egy éve még két számjegyű növekedést mutatott fel az ágazat, másrészt sem a hazai, sem a külső piaci folyamatok nem biztatóak − mondta lapunknak Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa.
Az év első hónapjában 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés a KSH tegnap közzétett előzetes számai szerint, a részletes adatok egy hét múlva jelennek meg. Azt azonban sejteni lehet, hogy a múlt év végének nem túlzottan pozitív tendenciája idén is folytatódik. Petschnig szerint a legnagyobb csalódást a belföldi értékesítés jelentette 2011-ben, a folyamatosan csökkenő bázis ellenére sem történt növekedés és idén sem várható változás.
A nemzetközi konjunktúraindikátorok alapján szintén a hazai ipari termelés visszaesésére lehetett következtetni − véli Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Ez már szeptember−októbertől kezdve a magyar statisztikákban is szembetűnő. Számos üzleti bizalmat mérő index ugyan javuló tendenciáról számolt be az elmúlt hónapokban, azaz egyre többen számítanak pozitív változásra a második félévtől, azonban addig még számos esemény mérsékelheti az optimizmust. A kínai hivatalos növekedési kilátások hétfőn bejelentett mérséklése például egyértelműen rossz hír Európának, ezen belül Magyarország fő exportpiacának, Németországnak, mivel a keleti ország termeléséhez fontos technológiai beszállítók a német cégek.
A hazai export szempontjából Pál Katalin szerint komolyak az aggodalmak, főképp mivel egy esetleges kedvező fordulatot sem tudna kihasználni a magyar gazdaság. A beruházási adatok még a három autógyártó vállalat projektjeivel együtt sem biztatóak, azok kiszűrésével pedig egyértelműen nagy a lemaradás az eszközpark fejlesztésénél. A GKI konjunktúrafelmérése egyértelműen rámutat, hogy jelentős kapacitáshiányok jellemzik a magyar gazdaságot. Itthon tovább mélyül a szakadék a hagyományos és a globális cégek között, a kkv-k és a nagyvállalatok szembeállítása itt félrevezető lehetne. Nem méretbeli különbségekről, hanem eltérő mentalitásokról van ugyanis szó Pál Katalin szerint. A prognózisok 3 és 5 százalék közé teszik az ipari termelés éves szintű növekedését 2012-re.
