Magyarország nem szervez semmiféle tábort maga mellett, az EU pénzügyminiszterei elfogadják majd az Európai Bizottság javaslatát − jelentette ki Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatóján arra a kérdésre válaszolva, hogy a kormány igyekszik-e megakadályozni a kohéziós források befagyasztásáról szóló döntés elfogadását. Az egész ügy lezárása technikai lesz, és ezért körülbelül fél évet vesz igénybe − mondta a magyar miniszterelnök. A kormány eddig végrehajtott, sokak által bírált gazdaságpolitikai intézkedései kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha nem vezetik be a fizetési sapkát a közszférában, nem adóztatják meg a bankokat és a cégeket, akkor a politikai stabilitás odaveszett volna, anélkül pedig nem lehetett volna végrehajtani a szükséges kiigazításokat. Ugyanakkor sikeresnek nem nevezné a magyar kormány gazdaságpolitikáját, bár sikerpontjai voltak − válaszolta egy másik kérdésre Orbán, aki Magyarország nevében aláírta a fiskális paktumot.
Elemzők egyértelműen úgy vélik, végül nem következik be a kohéziós pénzek elvonása. A kormánynak mindenképp érdeke, hogy megfeleljen az EU által szabott kritériumoknak. A kieső uniós források is problémát jelentenének, ráadásul ha bármikor alá akar írni Magyarország egy hitelmegállapodást, akkor a fő deficitszámok lesznek az elsődleges szempontok, amelyeket érvényesíteni akar majd a hitelnyújtó − mondta Samu János, a Concorde közgazdásza. Idén még 100, jövőre 200−300 milliárd forintos megtakarítás kell ahhoz, hogy biztosan tartani lehessen a célt (a számok nem tartalmazzák az idénre ígért, de még meg nem valósított intézkedéseket).
Egyet lehet érteni a bizottsággal, a kormány ugyanakkor technikailag már benyújtotta a Magyar Közlönybe az idei évet érintő változtatásokat − erősítette meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint jövőre csak mérsékelt összeggel, 100 milliárd forinttal kell kiigazítani a büdzsét ahhoz, hogy az EB által 2013-ra mért 3,4 százalék 3 alá süllyedjen, az idei év pedig az unió szerint is teljesül.
A kormánynak nincs forrása a gazdaság élénkítésére, így erre csak az uniós pénz marad. Ha úgy adódik, hogy 70 milliárd forintnyi kiigazítást kell végrehajtani, amiért cserébe 140 milliárd érkezik majd az országba, érdemes beáldozni az összeget. Mindemellett azt is látni kell − vázolta Suppan −, hogy a potenciálisan befagyasztható összeg a kohéziós alap 30 százalékával egyenértékű, miközben idehaza átlagosan 70 százalékát hívják le az összegnek.
