Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Pártként vagy társadalmi szervezetként be van jegyezve a Kalózpárt?
− A Kalózpárt jogi értelemben még nem párt, azért nevezzük így, mert egy olyan nemzetközi mozgalom része, amelynek már több országban párttá alakultak a szervezetei.
− Szándékukban áll bejegyeztetni pártként a mozgalmat, és ha igen, mikor?
− Igen. Ahogy a neve is mutatja, a Kalózpárt párt szeretne lenni. Időpontot sajnos nem tudok ezzel kapcsolatban megnevezni. Tudatában vagyunk annak, hogy a politika és a politikus nagyon nem szimpatikus kifejezések ma Magyarországon, de inkább nyíltan vállaljuk a kifejezést, mintsem valamilyen civil mozgalmi köntösben újra a régi rendszer paradigmáit és embereit próbáljuk visszacsempészni a politikai rendszerbe. A társadalomnak rá kell döbbennie, hogy ha részt szeretne venni a közügyek irányításában, akkor bizony politizálnia kell.
− Hogyan épül fel a mozgalom szervezete?
− A Kalózpártnak nincs hagyományos értelemben − mint amilyen a függőleges szervezeti struktúra − vezetősége. Aki a legtöbbet aktivál, az értelemszerűen a legjobban fejleszti és befolyásolja a mozgalmat − és ezek a vezetők. A bázisdemokratikus modell szimpatikus nekünk, amely a függőleges struktúrával szemben inkább vízszintesnek nevezhető. Ezt sokan az anarchiával azonosítják, pedig távolról sem ilyen. A mozgalom szerkezetének egyébként tényleg nagy szerepet tulajdonítunk, mert azt gondoljuk, hogy ma nem embereket, politikusokat és pártokat kellene leváltani, hanem a társadalom működésének a szerkezetén kellene változtatni. Konkrétan a nagyobb részvételben, a direkt demokráciában látjuk a jelenlegi társadalmi problémák megoldásának a kulcsát.
− A direkt demokráciát hogyan képzelik el?
− A direkt demokrácia vegytiszta formája csak a kis közösségekben működött eddig. Ezért volt szükség egy nagyobb társadalmi szervezetben az indirekt, azaz képviseleti demokráciára. Ma viszont az internettechnológiák segítségével a technikai feltételek már megvannak ahhoz, hogy a népesség széles rétegeit bevonjuk a döntéshozó folyamatokba. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek mindenről − arról is, amihez nem ért − szavaznia kell. A likvid demokráciát pontosan ezen ellentmondás áthidalására találták ki. Ezt a koncepciót egy olyan szoftveres eszköz támogatja, amely lehetővé teszi, hogy azok a polgárok is részt vegyenek egy demokratikus döntéshozatali folyamatban, akik egy bizonyos témában nem jártasak. Szavazati jogukat úgy használják, hogy ezt delegálják egy olyan személynek vagy szervezetnek, akiről/amelyről tudják, hogy a témában kompetens. Így a likvid demokrácia megteremti az átmenetet a direkt és a képviseleti demokrácia között.
− Hány tagja van a szervezetnek és hogyan növekszik ez a szám?
− A tagokat nem a szervezeti alapszabály aláírásával tartjuk számon. Sokan politikailag már el vannak kötelezve, az ő számukra a formális tagság akadály lenne. Mindaddig, amíg nem válik nyilvánvalóvá, hogy mi nem a hagyományos értelemben akarunk politizálni, addig a szabad csatlakozás elvét meg szeretnénk őrizni. Jelenleg több száz szimpatizánsunk van.
− Milyen célkitűzéssel alapították a mozgalmat?
− Az első kalózpártok Svédországban és Németországban jöttek létre. Eredetileg az váltotta ki a svéd párt létrejöttét, hogy a hatóságok lefoglaltak egy fájlmegosztó szervert, megsértve ezzel a svéd törvényeket. Ez volt a \"kirobbantó szikra\", de tág értelemben a kalózpártok a mai jogrendszert a társadalom technikai fejlődéséhez szeretnék formálni. Ez azért fontos, mert a tartalmak digitalizálásával és az internet használatával megváltozott a kultúráról és a demokráciáról alkotott fogalmunk. Például a mai szerzői jogi törvények ellentmondásosak, mert ha az internetezők 99 százaléka tartalmakat oszt meg, akkor ezzel mind kriminalizálva vannak. A másik fontos célkitűzés a demokrácia és a demokratikus állam a fenti technikai változásokhoz való igazítása, az információs önrendelkezés, az átlátható állam megteremtése, de nem átlátható a személyi adatok védelme. Csak egy konkrét példát szeretnék megemlíteni: a likvid demokrácia egy olyan szerkezet a döntéshozatalban, amely a képviseleti és a direkt részvételi demokráciát jól tudná ötvözni és ehhez már használható eszközöket is tud rendelni.
- Ha a felhasználók 99 százaléka más tulajdonát osztogatja, abban konkrétan hol látja a szerzői jogi ellentmondásokat?
− Ezt a dolgot két oldalról is meg lehet közelíteni. Az egyik, hogy minden törvény egy csoport érdekeit védi, másoknak nem kedvez vagy határozottan sérti. A szerzői jogi törvénynél is erről szól a vita. A törvény azért született, hogy a szellemi és a kreatív résztvevők jogát a társadalomban megvédje. Ez így rendben is lenne, ha ez harmonikusan igazodna a közösségi érdekekhez is. Ez azt jelenti, hogy a szellemi alkotások nem a semmiből lesznek, hanem a szerzők a múlt tudásanyagára, az emberiség szellemi kultúrájára támaszkodva alkotnak. Tehát teljesítményük sohasem teljesen egyéni, a közösség ehhez mindig hozzájárult. Ilyen értelemben erkölcsi kötelesség ezt a közösségnek visszafizetni. Nem elfogadható, hogy egy műért a szerző halála után még 70 évig szerzői jogdíjat kelljen fizetni, ráadásul ezt természetesen nem ő kapja, hanem az utódai és a díj beszedői. A másik megközelítés, hogy a digitális tartalmak megosztásával, másolásával nem történik lopás, mivel az eredeti mű mindig megmarad. A gyakorlat azt bizonyította, hogy nagyon sok ismeretlen zenész pont így válhatott ismerté, mert műveiket nagyon sokan meghallgatták. Az sem bizonyított, hogy ha a másolás nem lenne lehetséges, akkor sokkal többen vásárolnának eredetit. Lehet, hogy a másolással csökkennek az eredeti művek eladásai, de a másolással a kultúra széles körben demokratizálódott és ezzel a szerzőknek új üzleti modelleket teremtett. Például ennek köszönhetően a nyári fesztiválok népszerűsége is. Akik lemásolják a cd-t, egyszer élőben is szívesen meghallgatják kedvenceiket.
− Van olyan sajátosság, ami megkülönbözteti a magyar Kalózpártot a külhoni testvérpártoktól?
− Talán az, hogy a német még sokkal ismertebb.
− A Kalózpárt sokak számára egytémás pártnak látszik, amiért nem lehet komolyan venni. Van még olyan kérdés, amiben hallatni kívánják a hangjukat?
− Igen, a legtöbbször ezzel vádolják a kalózpártokat itthon és külföldön. Ennek ellentmond a német Kalózpárt (Piratenpartei), tudniillik az utolsó kongresszusukon alig hangzott már el a szerzői jog kifejezés. Nem mintha ezzel nem foglalkoznának, de rengeteg más témájuk is van, csak egyet említenék, a feltétel nélküli alapjövedelem. A kalózpártok témaválasztása is bázisdemokratikus. Azok a témák kerülnek be a programjukba, amelyekkel a legtöbbet foglalkozik a bázis.
− Hírek szerint egyre több kalózpárt alakul Magyarországon. Mit szándékoznak tenni, hogy ne váljon komolytalanná a mozgalom?
− Valóban több csoport próbál a mozgalom élére állni. Sajnos ez egy nemkívánatos jelenség, aminek talán lesz egy olyan pozitív mellékhatása is, hogy jobban kell csinálnunk, mint a vetélytársaknak. A szándék komolyságát az idő fogja bizonyítani. Mi egy olyan kultúrát szeretnénk meghonosítani, amire tulajdonképpen most nyílt először lehetőség, mert az internet demokratizálja a véleményformálást.
