Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt időszak nagy törvénykezési hevében megfeledkezett a kormány a munkaerő-kölcsönző cégekről a nettó bérek kompenzációját előíró törvény kialakításakor. Az ágazat szereplői szerint több mint 100 ezer munkavállaló foglalkoztatását érintheti hátrányosan az itt tevékenykedő cégek ellehetetlenülése. A helyzet azért is elgondolkodtató, mivel egyebek mellett a munkaerő-kölcsönzés terén lehetne mozgástere a kormánynak az egyre siralmasabb foglalkoztatási helyzet javításában. A vállalatok, amennyiben leépítésre kényszerülnek, először nem saját állományukból bocsátanak el, hanem például a kölcsönzött munkaerőt építik le, azonban különösen a bizonytalan időszakokban éppen a rugalmasság miatt felértékelődik ez a forma.
Az új Munka törvénykönyve kapcsán született törvénymódosítások közül több eleve nem kedvezett ennek a piacnak, a legnagyobb veszélyt azonban egyelőre a bérkompenzációban látják a szereplők. A munkabérek erőteljes emelésének és az elvárt béremelésnek már érezhető némi negatív hatása. Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója szerint csak a minimálbér emelése közel 20 százalékos költségnövekedést eredményezett a cégeknél, amire rájött még a bérkompenzáció.
Az elvárt béremelés a munkaerő-kölcsönzőket azért hozta különösen nehéz helyzetbe − mutatott rá Szabó Tamás, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója −, mert a bérek növelését a teljes kölcsönzött állománynál végre kell hajtani. A kölcsönzötteknél azonban a munkáltatói jogokat a kölcsönző cég és a kölcsönbe vevő megosztva gyakorolja.
Adókedvezményre a kölcsönzők is jogosultak ugyan, de csak abban az esetben, ha az elvárt béremelést az összes kölcsönzött munkavállalónál végrehajtják. A gondot az okozza, hogy a kölcsönző cégek nem önállóak a bérpolitika szempontjából, hiszen az ügyfelek belső bérviszonyai jogi kötelezettséget jelentenek a kölcsönző cég foglalkoztatottjainak bérezését illetően is − magyarázta Szabó. A magyar jogba 2011 decemberében átültetett munkaerő-kölcsönzési EU-irányelv alapján a kölcsönzött munkavállalók fő szabályként a \"belsős\" foglalkoztatottakkal azonos juttatásokra jogosultak.
A kölcsönző cégek azonban több száz ügyféllel is együtt dolgozhatnak, és amennyiben a megrendelők közül akár csak egy is visszautasítja a béremelés végrehajtását saját állományában − így a kölcsönzötteknél is −, akkor Szabó szerint a kölcsönző is elesik az adókedvezménytől minden, más ügyfelénél dolgozó kölcsönzött esetében is.
A munkaerő-kölcsönzőknek ezért két lehetőségük van: megpróbálhatják a többletköltséget az ügyfélre hárítani − ezzel megdrágítva a kölcsönzést −, illetve megpróbálhatják maguk finanszírozni a veszteséget. A magyar piacon azonban utóbbi megoldással a cégek veszteségessé válhatnak, csődbe mehetnek. Az első megoldás pedig a kölcsönzés létjogosultságát befolyásolná hátrányosan − hangsúlyozta Szabó.
