Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A piaci várakozásoknak megfelelően egyszázalékos rekordalacsony szinten hagyta az eurózóna irányadó kamatrátáját az Európai Központi Bank (ECB) tegnapi kamatmeghatározó ülésén. Ezzel szimmetikussá vált a kamatpálya a négy hónapja debütált Mario Draghi ECB-elnök kinevezése óta, hiszen a tavalyi utolsó két hónapban 25-25 bázisponttal vágott a jegybank, míg az idei első kettőben nem nyúlt a rátához. Nagy kérdés ugyanakkor a folytatás, hiszen elemzők szerint márciust követően ismét napirendre kerülhet a kamatláb csökkentése. Ezt jelzi a Reuters által készített elemzői körkérdés, amiben a 71 megkérdezett szakemberből 41 már a március 8-i üléstől várja a folytatást. Az ő érvüket erősíthette, hogy a döntést követő sajtótájékoztatón Draghi megismételte: a gazdasági aktivitás alacsony szinten stabilizálódik, és továbbra is jelentősek a lefelé ható kockázatok, míg inflációs fronton horgonyzottak a középtávú várakozások. Vagyis a jelenlegi 2,7 százalékos szintről pár hónapon belül a középtávú, 2 százalékos célhoz süllyedhet az árindex.
Más szakemberek viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes még várnia a jegybanknak, amely február 29-én tartja a rendkívüli 3 éves likviditási program (LTRO) második tenderét, márpedig még az elsőnek sem teljesen látható a piaci hatása, a második iránti igényről pedig csak találgatások vannak. Maga Draghi erről annyit mondott, hogy az ECB az első LTRO méretéhez hasonló, 500 milliárd eurós érdeklődésre számít. A piaci szereplők egy része szerint ennél nagyobb is lehet az igény az olcsó forrás iránt, főleg a dél-európai térségben, ahol továbbra is likviditási gondokkal küzdenek a kereskedelmi bankok. A Morgan Stanley saját becslése szerint 250 és 400 milliárd euró között fognak lehívni a bankok. Az első LTRO sikere nyomán a periféria kötvénypiacán jelentős hozamesés volt az elmúlt hetekben. Igaz, hogy a keretből elsősorban a helyi hitelintézetek hívtak le, míg az észak-európai bankok távol maradtak, ami viszont nem feltétlenül szerencsés kockázati megoszlást okozhat az eurózóna pénzügyi rendszerében.
Jó hír az is, hogy a forrásköltségek tovább stabilizálódtak, ami látszik a bankközi hitelpiaci referenciaként szolgáló 3 havi Euriboron: egyéves mélybe, 1,07 százalékra esett, de a 0,25 százalékos egynapos kamatláb is messze leszakadt az irányadó repo és betéti rátáktól. Ráadásul a közös jegybanki akcióknak köszönhetően a dollárpiac is likvid maradt, a dollárswap prémiuma a tavalyi 154 bázispontos csúcsról jelenleg 67 bázispontig esett. Ilyen körülmények között viszont nem egyértelmű, hogy az ECB-nek sietnie kell-e a drasztikus kamatvágással. A Dow Jones hírügynökség saját elemzői körkérdése például azt hozta ki, hogy a mostani bizonytalanság miatt kamatvágásra majd inkább csak október előtt kerülhet sor.
A tegnapi tájékoztató másik \"forró témája\" volt az ECB részvétele a görög kötvényswap-programban, erről ugyanis nincs még döntés. Draghi eddig annyit mondott, hogy a jegybank megvárja a magánbefektetőkkel kötött megállapodást, és ezt követően tárgyalja meg, hogy a saját kötvényállományának névértékéből mennyit engedjen el a görögöknek. A jogi trükközést Draghi kizárta, ami sokat sejtető, hiszen a maastrichti szerződés explicit tiltja a tagállamokat támogató jegybanki veszteségleírást. Elképzelhető viszont, hogy az ECB a görög kötvényeken szerzett profitból visszajuttat Athénnak, hiszen ezekhez messze a névértékük alatt jutott hozzá. Szintén megoldás lehet, hogy az EFSF vásárolná meg az ECB görög papírjait, de Draghi szerint ennek is jogi akadályai lennének.
