Nagyobb fizetést hoz az amerikai MBA-diploma

Más üzleti iskolák hallgatói is elsősorban a Stanford Graduate School of Business végzettjeit ajánlják, ha arról kérdezik őket, kiket lenne érdemes foglalkoztatni − derül ki a Financial Times (FT) Business Education különszámából. A kaliforniai iskola a második helyen álló Harvardot és a tavalyi elsőket, a pennsylvaniai Whartont és a London Business Schoolt előzte meg. A Stanfordon 2008-ban végzettek átlagos jövedelme évi 192 179 dollár, több mint duplája annak, amit a képzés előtt kerestek.

A százas rangsorból 53 üzleti iskola az Egyesült Államokban található, 23 pedig Európában. Az USA még mindig jóval több intézménnyel szerepelt a listán, mint más régió. A korábbi adatokhoz képest azonban komoly eltérés mutatkozott a három éve végzettek jelenlegi fizetése között Európában és az Egyesült Államokban, amit az európai gazdaság zavarai okoznak. Nemcsak ez járult hozzá ahhoz, hogy az öt legjobb üzleti iskola közül négy amerikai, hanem a hallgatóknak nyújtott támogatások és ösztöndíjak mértéke is. Míg az Egyesült Királyságban az egy diákra jutó ösztönöndíj átlagos összege 7 ezer dollár volt, addig az amerikai iskoláknál 20,6 ezer dollár. A képzés azonban Amerikában kerül többe: a hallgatók átlagosan 99 ezer dollárt fizetnek érte, míg Európában 74,5 ezret, az ázsiai−csendes-óceáni régióban pedig 70 ezret. Javultak az üzleti iskolák volt diákjainak elhelyezkedési esélyei: 87 százalékuk talált magának munkát a képzés elvégzése után 2011-ben, 3,5 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

A személyre szabott oktatás ma már sokkal fontosabb, mint a korábban sokat hangoztatott globális vezetőképzés − mondta az FT-nek Garth Saloner, a Stanford Graduate School of Business dékánja. Elsősorban erre koncentráltak, amikor 2007-ben elkezdték átalakítani az MBA-képzést, amelyben az egyéni gyakorlati tapasztalatok és az interaktív, kisebb csoportokban zajló órák dominálnak: ez az oka annak, hogy más üzleti iskolákhoz képest a tavalyi első évfolyamra 50 százalékkal kevesebb MBA-hallgatót vettek fel, mint a Harvard vagy a Wharton. Emellett az amerikai iskolákra nem jellemző tutori rendszert vezettek be, amelynek keretében a tutor kis csoportokban foglalkozik a hallgatókkal. Arra is hangsúlyt fektetnek, hogy a diákok igényeit felmérve alakítsák ki a tantervet. Ennek Saloner szerint az az oka, hogy ma már nem egy-egy vállalat felső vezetői pozíciójára képezik ki a diákjaikat, a korábbi évfolyamokhoz képest a hallgatóknak jóval rugalmasabbak az elképzeléseik arról, hol és milyen formában képzelik el karrierjüket. Mivel az iskola a Szilícium-völgyben található, a képzésben központi szerepe van az innovációval kapcsolatos kurzusoknak.