Fele költséget jelentene a készenléti hitel

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Azt még csak találgatni lehet, hogy a Valutaalap (IMF) számtalan programja közül végül melyiket szánja Magyarországnak, illetve hogy melyikről sikerül megállapodni. A legkedvezőbbre, a rugalmas hitelkeretre (FCL) bizonyosan nincs esély, de a kormány által korábban megcélzott elővigyázatossági hitelprogramra (PCL) sincs sok. (Ezekből nem kell lehívni, az érintett ország hivatalosan is közli, hogy nem tervez a pénzhez nyúlni.) Az IMF nem hivatalos csatornákon keresztül már megüzente: Magyarországnak készenléti hitelmegállapodást (SBA) szánnak, olyat, amilyet legutóbb 2008 novemberében kaptunk.
Az IMF 2009-ben megújította az SBA programokat és egy új típust is bevezetett, amelynek a feltételrendszere hasonlít a PCL-hez. Az \"elővigyázatossági SBA-hozzáférés\" − más néven HAPA − biztosítás jellegű keret, amiből nem feltétlenül szükséges pénzt lehívni. Ez megoldás lehetne a magyar kormánynak, de hivatalos álláspont erről még nincs.

Készenléti feltételek

Az SBA program kondícióit egyedi feltételekhez szabják, de van egy séma, ami alapján eljár az IMF. A hitelprogramnak jellemzően rövid a futamideje, hiszen likviditáspótlásról, nem pedig fejlesztési kölcsönről van szó, vagyis a rövid távú fizetésimérleg-zavarok helyreállítására szolgál. Ilyen értelemben más programra nincs is nagyon esélyünk − véli Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a folyó fizetési mérlegünk rendben van, a teljes mérleg viszont − ami a felhalmozott adósságaink esedékes görgetéseit is tartalmazza − problémás. Nagy az államadósság és magasak a megújításának költségei, ami a jelenlegi növekedési pálya mellett hosszú távon nem fenntartható adósságpályát, tehát inszolvenciát jelent.
Az SBA programok jellemzően 12−24 hónapig futnak, de 36 hónapnál nem tovább, vagyis az adott országnak három éve van fizetési mérlege rendbe tételére. Az adósságtörlesztés a negyedévenkénti hozzáféréshez képest számított 45. hónapban kezdődik és a 60.-ban van maximálva. A finanszírozási költségeket ennyi idő alatt kell fenntartható pályára terelni hiteles gazdaságpolitikával. Ha ez nem sikerülne, akkor az adóssághegyek még hosszú évekre rákényszeríthetik az országot a védőháló kinyújtására, vagyis az IMF-program folyamatos megújítására.

Az egyéves szükséglet a mérce

Az SBA-csomagot jellemzően akkorára szabják, amekkora az adott ország − a magánszektor és az állam − egyéves külső refinanszírozási szükséglete. Ez Magyarország esetében 20 milliárd euró körüli, ebből az államnak kamatokkal együtt mintegy 6 milliárd eurónyi adósságlejárata esedékes 2012-ben, míg a magánszektornak (elsősorban a bankoknak) kevesebb mint 15 milliárd euró.

Ami a kamatokat illeti, 4 százalék körül szokott lenni, feltételezhető, hogy ennél lényegesen nagyobb felárat most sem kér az IMF. (Ez a jelenlegi piaci forrásszerzés költségének a fele). Az IMF sémája szerint az első három évben az érintett ország kvótájának 300 százaléka fölötti kölcsönre 200 bázispontos felárat számolnak, ami három év után 300 bázispontra módosul. A kamat mellé díjfizetés is társul, amelynek mértékét az országkvótához igazított skála szerint állapítja meg az IMF. Egy 15 milliárd eurós programra, ami a magyar kvóta 1000 százalékát meríti ki, további 60 bázispontot kellene fizetni. A jelenlegi 0,1 százalékos SDR (a Valutaalap elszámolási egysége)-kamattal együtt így a forrásköltség legalább 3,7 százalék (0,1+3,0+0,6) lenne.

Lehívunk vagy sem?

Elképzelhető az a kormányzati cél, hogy nem kell a pénzhez nyúlni, az csak biztonsági mentőövként szolgál − mondta Duronelly Péter −, ehhez viszont olyan piaci feltételeket kell teremteni, amelyek mellett fenntartható az adósságpálya. A jelenlegi hozamok és növekedési pálya mellett ez nem megoldott. Fontos látni, hogy az IMF-fel nem lehet kiváltani hosszú távon a piaci forrást, és fordítva sem működik, vagyis a piacon maradás egyik feltétele, hogy hiteles programmal stabilizálódjon az ország adósságpályája, amihez a szakember szerint legalább öt-tíz éves stratégiára lenne szükség.