− Már gyerekként szeretett futni vagy felnőttként kedvelte meg a futást?
− A futással kezdtem. Harminc évvel ezelőtt ez még nem volt trendi, nagyon kevesen futottak a parkokban vagy a Margitszigeten. Engem is inkább a kihívás érdekelt, nem a kondíciómat akartam karbantartani. Az elhatározás pillanatában lehetetlennek tűnő célt tűztem magam elé: a maratoni táv teljesítését. Fél évig keményen, naponta fokozott távokon és ritmusban edzettem, míg rajthoz tudtam állni. Nem voltam már gyerek, felnőttként pedig nagyon nehéz lefutni ezt a távot, ha az ember nem hosszútávfutóként kezdi a pályafutását. A maratoni egyfajta testfelépítést is igényel, amire születni kell és hozzá még hosszú éveken keresztül fejleszteni a mozgást. Nekem nem voltak erre éveim. Szívós alkat vagyok és nem szeretek semmit sem feladni, tehát teljesítettem a távot és nem is utolsóként értem célba.
− Sportolt-e versenyszerűen bármilyen sportágban?
− Igazolt versenyző soha nem voltam, de egész életemben versenyben állónak tekintem magam, legyen szó akár amatőr kerékpáros hegyi versenyről, akár ejtőernyős tandemugrásról, akár a vállalatom versenypozíciójáról az európai fuvarozási piacon. A piaci versenyhez ugyanaz a kitartás, állóképesség, szívósság, az energia beosztása, a változó szituációkhoz igazodás szükséges, mint a maratonihoz.
− Mit ad a futás a mindennapjaihoz? Hogyan fér bele az idejébe?
− Amint mondtam, nemcsak a futás, hanem mindig a kihívás vonz. Most inkább kerékpározok, a futásnak azonban nagyon sokat köszönhetek. Amikor munkatársaimmal együtt részt veszek különféle amatőr kerékpáros-maratonikon, a rendkívüli szintkülönbségekkel kijelölt bükki vagy a nem kevésbé nehéz Balaton körüli futamokon, azokat a tapasztalatokat hasznosítom, amelyeket a futásban szereztem: az erőforrások optimális felhasználását, a holtpontok leküzdésének technikáját, azt a képességet, hogy a célba jutásig tartalékoljak annyi energiát, hogy legyen még elég erőm örülni a teljesítménynek. Nem edzek a szó hagyományos értelmében, de mindennap el akarok jutni a fizikai megterhelés egy olyan szintjéig, amikor megérintem a határokat. Ezeket csak ritkán lépem túl, de fontos számomra, hogy tudjam, hol húzódnak aktuálisan.
− Miért szeret futni?
− Bármilyen sportot, köztük a futást a fizikai állóképesség megtartása és javítása érdekében űzök. A futáshoz nemcsak fizikai erőnlétre, hanem kitartásra, ambícióra is szükség van; ezek a tulajdonságok sokat segítenek az üzleti életben is a sikerek eléréséhez.
− Mennyire sportos a családja?
− A gyermekeimet is sportolásra ösztönöztem és a sport fontos szerepet tölt be párkapcsolatomban is. Mindennap szükségem van legalább egy óra intenzív testmozgásra, a vállalatomnak pedig napi 8-10 óra munkámra. Úgy lehet harmonikus egy kapcsolat, ha az ember a társával valamilyen formában a sport örömét is megosztja. Engem az időbeosztásom is erre szorít, ugyanakkor nagyon fontosnak érzem, hogy megismerjük egymás teljesítő- és tűrőképességének határait.
| Tanulmányok |
| 1974−1978 Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, Győr − üzemmérnök |
| 1979−1981 SZÁMOK − rendszerszervező |
| Munkahelyek |
| 1981−1986 Volán Elektronika − rendszerszervező |
| 1986-1994 Volán Tefu Rt. − informatikai osztályvezető |
| 1994− Volán Tefu Rt. (Waberer\'s Holding Zrt.-jogelőd) − vezérigazgató |
| 2002− Hungarocamion (Waberer\'s International Zrt.-jogelőd) − vezérigazgató |
| 2004− Waberer\'s Holding Zrt. − elnök-vezérigazgató |
