Megindítja Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság (EB) mindhárom olyan témában, amelyben a testület már korábban is kifejtette az aggályait − jelentette be tegnap José Manuel Barroso, az EB elnöke. Magyarországnak egy hónapja van, hogy válaszoljon a bizottság aggályaira. A biztosi testület strasbourgi ülésén hozta meg a hivatalos döntést, miután a jogi szolgálatok befejezték a jogszabályok vizsgálatát, és megerősítették az EB korábbi felvetéseit. A bizottság három kérdéskörben jelezte már korábban is aggályait: a jegybanktörvénnyel, az adatvédelmi hatóság vezetője függetlenségével, a bírák, ügyészek, közjegyzők nyugdíjkorhatárával kapcsolatban, ezekben indítja el a kötelezettségszegési eljárást.
Kérdőjeles függetlenség
Az EU végrehajtó testülete megállapította, hogy az elfogadott magyar törvények ellentétesek az uniós joggal, mert megkérdőjelezik Magyarország jegybankjának és az adatvédelmi hatóságának függetlenségét. Emellett a bizottság úgy találta, hogy a magyar bírói kart érintő intézkedések sem felelnek meg az uniós jogszabályoknak. A testület a kötelezettségszegési eljárás első lépcsőjeként három hivatalos értesítést küld ki, emellett további kérdéseket tesz fel a magyar hatóságoknak annak érdekében, hogy megállapítsa, indokoltak-e további jogi lépések − különös tekintettel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségére. Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottság aggályaira. (Az EB általában ilyen esetekben két hónapot ad a reagálásra, a mostani szigor annak tudható be, hogy a testület már korábban is kifejezte aggályait az intézkedések miatt.) A hírre az euró árfolyama 312-ig emelkedett a bejelentést megelőző 310,80-as szintről, majd ezt korrekció követte.
Kemény szavak a biztosoktól
Magyarországot, mint minden tagállamot, az uniós szerződések kötelezik arra, hogy garantálja jegybankjának, az adatvédelmi hatóságának és bíráinak függetlenségét − jelentette ki Barroso. A bizottság közleménye szerint Viviane Reding igazságügyi biztos emlékeztetett arra, hogy ő már a törvénytervezetek december eleji megjelenésekor komoly aggályainak adott hangot, amelyben a magyar bíróságok, illetve az adatvédelmi hivatal függetlenségének esetleges megsértésére figyelmeztetett. \"Most, hogy a törvényeket elfogadták a bizottság jogi aggályainak figyelembevétele nélkül, a bizottságnak mint az uniós szerződések legfőbb őrének kötelessége az uniós jog betartatása. Elvárom a magyar döntéshozóktól, hogy a bizottság jogi aggályaival sürgősen foglalkozzanak. A szóban forgó törvények esetében csak tényleges változtatások vagy azok azonnali visszavonása lenne a megfelelő válasz a bizottság jogi aggályaira\" − idézi a bizottsági közlemény Reding szavait.
A jegybank függetlensége az uniós alapszerződés egyik alapköve. A kormányoknak tartózkodniuk kell a jegybankok befolyásolásától. Az új jegybanktörvény és az új alkotmány egyes rendelkezései viszont sértik ezeket az elveket − fogalmazott Olli Rehn pénzügyi biztos, bizottsági alelnök, aki a vonatkozó jogszabályok és az alkotmány felülvizsgálatára szólította fel a magyar kormányt. \"Ezt a kérdést tisztázni kell, mielőtt elkezdjük a hivatalos tárgyalásokat a kért EU/IMF pénzügyi segítségről\" − hangsúlyozta Rehn.
A kormányszóvivői iroda közleménye szerint a magyar kabinet tudomásul veszi, hogy az EB ülésén döntés született \"néhány magyar törvény EU-joggal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról\". A bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat − közölték, hangsúlyozva: a kormány célja az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjon, a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjon.
Az eljárás menete
A kötelezettségszegési eljárás első lépcsőjeként az EB elküldi a folyamat megindításáról szóló hivatalos értesítést (letter of formal notice), amelyben ismét felhívja a figyelmet az általa vélt problémákra, és információt kér a kormánytól. Ha az EB a kormány válaszában nem kap megfelelő garanciákat a módosításokra, elindul a második szakasz. Ebben indokolással ellátott véleményt (reasoned opinion) küldhet a tagország számára, amely már hivatalos felszólítást jelent arra, hogy a tagország feleljen meg az uniós jogszabályoknak. Ez esetben is két hónapos határidőt szabhat meg a bizottság. Ha ennek sem tesz eleget megfelelően a kormány, akkor az EB az Európai Bíróság elé citálhatja Magyarországot, amely pénzbüntetést is kiszabhat a tagállamra, ezenfelül pedig kötelezően végre kell hajtania a bíróság ítéletét.
