Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tegnap újabb fekete napot zárt a magyar piac, a 12 hónapos kötvények aukcióját akár le is lehetett volna fújni. Feltehetőleg azért nem tették meg, hogy ne keltsenek még nagyobb pánikot − az ÁKK végül a meghirdetett 45 milliárd forint helyett 35 milliárd forintnyit fogadott el az elsődleges forgalmazóktól beérkező 41,62 milliárd forintnyi ajánlatból. Ritka széles skálán szóródtak az elfogadott ajánlatok hozamai: 9,50 és 10,5 százalékos sáv mellett alakult ki a 9,96 százalékos átlag, ami 205 bázisponttal magasabb a legutóbbi aukciós átlaghozamnál, de a szerdai másodpiaci referenciahozamot is 116 bázisponttal múlta felül (ilyenre bő három éve nem volt példa).
Vittük a régiót is magunkkal
A forintpiac is durván kezdett, délelőtt 324 forintig drágult az euró, de a dollár is 252 forintba került, míg a svájci frankért 265 forintot kértek. Némi fellélegzést − Fellegi Tamás engedékeny szavai után − a délutáni jó amerikai makroadat hozott, de piaci stabilizációról aligha lehetett beszélni. A hazai események a régióban is hullámokat vertek, főleg a lengyel zlotyt sikerült megmozgatni, az euróval szemben 4,52-ig kúszott fel, majd délutánra 4,50 alá esett. A cseh korona laposabb hullámot írt le a közös fizetőeszközzel szemben: 25,95 és 25,85 között ingadozott a jegyzés. Legjobban a zloty−forint mozgás illusztrálja a magyar piac elszakadását: az elmúlt egy hónapban a jegyzés 65-ről 71 forintig emelkedett.
Jó lesz félni, fájni fog
A befektetői bizalom olyan mértékben romlott Magyarországgal kapcsolatban − mutattak rá az Equilor elemzői −, hogy a piacról csak jóval magasabb hozamszintek mellett lehet forrást bevonni (az éven túli lejáratokon 11 százalék körüliek a hozamok). A fő baj az, hogy egyre csökken a gyors és hatásos megoldások esélye. Ha nem sikerül megállapodni az IMF-fel, akkor a piac fogja kikényszeríteni a váltást a kormányzati politikában, ami fájdalmasabb lesz. Mindebből azt olvassa ki a brókerház szakembere, hogy a svájci frank/forint jegyzésben a tavaly augusztusi 273-as csúcs is megdőlhet. A külföldi kommentárok a jegybankvitát, a költségvetést és az államadósságot övező bizonytalanságot emelték ki − Timothy Ash, az RBS londoni szakembere szerint most az a kérdés, hogy mikor lép az MNB és mit tesznek a hitelminősítők. Elképzelhető, hogy az S&P és a Moody\'s után a Fitch is bóvliba vágja a magyar szuverén adósságot, ami kisebb pánikot okozhat a külföldi tulajdonosok körében. Ebben elég nagy a koncentráció, a Templeton például a külföldiek kezében lévő teljes állomány negyedét birtokolja, likvidálása bedönthetné az egész hazai piacot.
Az nem valószínű, hogy egy ekkora kötvényalap bepánikolásból azonnal leépítené kitettségét, sokkal inkább a feltörekvő piaci mozgásokat követi le − mondta lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez is kockázatot jelent, hiszen a feltörekvő kötvényalapok nem zártak túl jó negyedévet és egy irányváltás még akkor is óriási súllyal nehezedne a hazai eszközárakra, ha sokkal kevesebb bizonytalansággal kellene számolni. Ám most ez utóbbi jelenti a legfőbb problémát. A közgazdász szerint látványosan hiányzik a stratégiai elképzelés az adósságkezelésben, pedig most maximális biztonságra kellene törekedni, hiszen gazdasági növekedés nélkül a jelenlegi finanszírozási költségek mellett kezelhetetlenné válhat a magyar adósság.
Három számjegyű emelés jöhet
Ami a devizafinanszírozást illeti, kamatokkal együtt mai árfolyamon idén mintegy 6,4 milliárd eurót kell kifizetnünk a devizakötvények után, illetve az IMF-nek, ennek fedezetéül a kormány devizaszámláján 2 milliárd euró van. A piac egyelőre nem látja, hol van az a szint, ahol a kormány kész kapitulálni a hitelezői előtt − mutatott rá Duronelly −, hiszen annak biztosan belpolitikai következményei lesznek. Ha a hétvégére nem stabilizálódik a forintpiac − ami azt jelentené, hogy visszarendeződik a 317,60-as novemberi szint alá −, akkor a jegybanknak kell sürgősen lépnie. Ezt sejteti, hogy egyre emelkednek a devizakamatok, ami a legutóbbi MNB-lépéseket kompenzálja. Látványos rendkívüli szigorításra utoljára akkor került sor (2008-ban), amikor a 8,5 százalékos irányadó rátát beérte az egynapos devizakamat. Ezt követően az MNB 300 bázispontot emelt. Duronelly úgy véli, a következő hetekben − ha csak a piaci árazásból indulunk ki − a jegybanknak legalább 100 bázispontot kell emelnie. Ezt a véleményt osztják az RBS elemzői is, akik szerint három számjegyű emelésre lehet számítani. A monetáris tanács január 24-én tartja legközelebbi kamatdöntő ülését, de a menetrend szerint 10-én is tanácskoznak.
