Nem döntött az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap a magán-nyugdíjpénztári beadványok ügyéről − közölte a távirati irodával Sereg András, a testület sajtófőnöke. Az alkotmánybírák tárgyalták ugyan a kérdést, ám határozat nem született − tette hozzá. Ennek fényében a tárgyalás is felesleges volt − hacsak nem ülnek össze ma vagy holnap is a bírák −, hiszen ha az idén nem hoz határozatot az ügyben a testület, jövőre már nem is tárgyalhatja az indítványt.
Az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása szerint ugyanis az Ab csak olyan indítványt tárgyalhat, amelyet érintettségi alapon nyújtottak be − a kérdéses indítványokat nem pénztártagok, hanem a Stabilitás Pénztárszövetség készítette − s a módosítást a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A maradó százezer pénztártag akkor részesülhet jogorvoslatban, ha maga fordul az Ab-hoz.
Kérdés, mit tartalmazzon a beadvány. Karácsony előtt az alkotmányügyi bizottság ugyanis zárószavazás előtti módosítót nyújtott be a maradó tagok jogviszonyának rendezésével kapcsolatban. A kormány javaslata szerint az egyéni nyugdíjjárulékot már ők sem fizethetik tagdíj formájában 2012-től, a tízszázalékos teher csak az államkasszába folyhat. Tagdíj pedig − mint az önkéntes pénztáraknál − csak kiegészítő jellegű lehet. A lapunk által megkérdezett szakértők úgy értelmezték ezt a módosítást, hogy a magánpénztári tagok azzal, hogy egyéni járulékot fizetnek, jogosulttá válnak az állami nyugdíjra, s szolgálati időt szereznek. Ezt erősítette meg az alkotmányügyi bizottság módosítója is.
Emellett az elfogadott verzió szerint a maradó tagok visszaléphetnek a pénztárakból az állami rendszerbe. Ezzel megkaphatják reálhozamukat s az esetlegesen befizetett kiegészítő tagdíjakat is − készpénzben vagy önkéntes pénztáraikhoz utalva. Ha kilépnek, tagságuk május 31-ével szűnik meg. Kérdés, miért érné meg most kilépniük, ha korábban az sem riasztotta el őket, hogy elveszítik biztosítotti jogviszonyukat, s nem hatotta meg őket a reálhozam elköltésének lehetősége.
Látszólag ezzel a módosítással értelme sincs az Ab határozatára várni vagy oda új beadványt készíteni, hiszen a gond magától megoldódott. Egyrészről így van, másrészről egy dolgot még lehetne tisztázni. A maradó tagok ugyanis mégiscsak kárt szenvedtek azzal, hogy a kormány felszámolta a magánpénztárakat. A maradó tagok ugyanis a tavalyi módosítástól 2012 januárjáig 14 hónapon át hiába fizettek tagdíjat, az az államkasszába folyt, miközben jogosultsági időt nem szereztek. Vagyis egy alkotmánybírósági döntés elvileg még szólhat arról, jogosan vettek-e el 14 hónap biztosítotti időszakot százezer embertől.
