Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament december 13-án ismét módosította a közbeszerzési törvényt. A jogszabályt szinte trendszerűen változtatgatják a képviselők, attól függően, hogy éppen melyik érdekcsoport számára okoz nyűgöt a közpénzek nyilvános elköltését szabályzó törvény szerint lebonyolítani a beszerzéseket. A módosítást az energetikai törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, zárószavazás előtti egyik javaslatként sikerült a honatyáknak elfogadni.
A december 27-től hatályos módosítás szerint ezentúl nem kell közbeszerzést lefolytatni az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzéseknél hitelfelvételre, valamint a közfoglalkoztatás keretében előállított áruk, teljesített szolgáltatások vagy építési beruházások beszerzésére. A nagyságrend érzékeltetésére: az uniós értékhatár jelenleg a klasszikus ajánlatkérőknél (például önkormányzatoknál) építési beruházás esetében mintegy 1,2 milliárd forint, áruvásárlásnál 32 millió, míg szolgáltatás megrendelésénél 50 millió forint. Efölött, tehát az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzéseknél már a közbeszerzési törvény szabályai szerint kell eljárniuk az ajánlatkérőknek, hiszen az EU-ban hangsúlyt helyeznek a nyilvánosságra.
Nem kell a közbeszerzési törvény általános szabályai szerint eljárni a minősített adatot, valamint "az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésekre" sem. Uniós értékhatár felett akkor nem, ha erre vonatkozóan az Országgyűlés illetékes bizottsága mentességet adott. Ehhez hasonlóan a védelmi beszerzések (katonai, rendvédelmi, rendészeti célú vásárlások, építési beruházások) is mentesülnek a közbeszerzés alól, azokra vagy külön meghatározott szabályok érvényesek, vagy azok sem. Ezen beszerzéseket hivatalból, illetve az ezekre adott parlamenti mentességet sem vizsgálhatja a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD). Más kérelemre a KD indíthat jogorvoslati eljárást, de ezekben zárt tárgyalást kell tartani. Mint ahogy más okra, üzleti titokra, minősített adatra vagy más, jogszabályban meghatározott titok megőrzése érdekében is rendelhet el zárt tárgyalást ezentúl a KD.
A Fidesz-kormány egyik \"vívmánya\" a nem nyilvános − a Transparency International Magyarország tanulmánya szerint csak látszatversenyt hozó −, \"háromajánlatos\" eljárás, aminek bevezetését a mikro, kis- és középvállalkozások közbeszerzéseken való indulásának elősegítésével magyaráztak. Most azonban már a költségvetési szerveket is segíteni kívánja a jogszabályalkotó, hiszen ezen háromajánlatos eljárásokra ezentúl már nem csak kkv-kat, hanem költségvetési szerveket is felkérhet az ajánlatkérő ajánlattételre. Az eljárásokon nem kell nyilvánosan közbeszerzési hirdetményt közzétenni, elég az ajánlatkérőnek legalább három − tetszése szerinti − ajánlattevőnek ajánlati felhívást küldeni − ha az építési beruházás értéke nem haladja meg a 150 millió, a szolgáltatás- és árubeszerzésé pedig a 25 millió forintot.
Az elfogadott módosítás − a januártól hatályos új közbeszerzési törvényhez hasonlóan − mentességet ad az úgynevezett in-house beszerzésekre is, tehát azon közszolgáltatói szerződésekre, amit az ajánlatkérő és az érdekeltségében álló szervezet köt egymással.
