Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A csőd- és felszámolási törvény nem egyértelmű, nem transzparens, nem ösztönzi a felszámolót a társadalom és a hitelezők számára előnyös döntések meghozására, hibái révén pedig magában hordozza korrupció lehetőségét, hiszen a felszámolás során az állam úgy avatkozik be a piac életébe, hogy a kijelölt felszámoló mások pénze és tulajdona fölött rendelkezhet − derült ki a Transparency International (TI) tájékoztatóján. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) értékelése szerint a magyar csődtörvény közepesen felel meg a nemzetközi elvárásoknak, a cégek reorganizálását a szabályok csak nagyon kis mértékben támogatják, ezért a TI azt javasolja, hogy készüljön olyan új csőd- és felszámolási törvény, amely a bajba jutott cégek újrastrukturálását helyezi előtérbe − írta az MTI.
A TI a felszámolásokban a korrupciós kockázatokat vizsgálva arra jutott, hogy az itt tapasztalható visszaélések miatt 300-500 milliárd forintnyi vagyon tűnik el évente, amely 50-80 ezer munkahely elvesztésével jár − mondta Dietz-Blaskó Judit kutatásvezető. A felmérés szerint a felszámolási eljárásokban a magyarországi cégek vagyonának 60 százaléka vész el, miközben az európai gyakorlatban 40 százalék a veszteség. Amennyiben ezt el lehetne érni Magyarországon is, mintegy 400 milliárd forintnyi vagyont lehetne megmenteni − véli a kutatásvezető.
A csődtörvény az egyik legtöbbször módosított törvény, a sok változás eleve lehetetlenné teszi, hogy egyértelmű legyen − idézte Dietz-Blaskó Juditot a gazdasag.hu. Ezen még tovább rontott a legutóbbi módosítás, amellyel a kormány kiemeltté nyilváníthat cégeket, kivéve őket az általános szabályok alól. Nem átlátható a felszámolók kinevezése sem, az erre szolgáló, kiválasztó elektronikus rendszer nem auditált. Személyi összefonódásokra ad lehetőséget az a körülmény, hogy a felszámoló nem egy magánszemély, hanem egy cég, amellyel munkavállalóként, ügyvédként vagy szerződéses vállalkozóként bárki kapcsolatba kerülhet.
