Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jövő év októberéig összesen 310 milliárd forint jutna az aktív fekvőbeteg-szakellátásra − derül ki a Nefmi által közzétett rendelettervezetből. Az idei büdzsé csaknem 350 milliárd, a tavalyi 347 milliárd forint volt, vagyis a szabályozás elfogadásával 40 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak jövőre a fekvőbeteg-szakellátásban.
A jogszabálytervezet mellékletében ugyan 362,4 milliárd forint szerepel ezen a soron, azonban a megadott teljesítményvolumen-keret alapján az OEP-től érkező tényleges összeg 50 milliárddal kevesebb lehet. A különbözetre valószínűleg a központi költségvetésből számít az államtitkárság, amit vélhetően az uniós projektek önrészére, karbantartásra és az adósságállomány csökkentésére fordíthatnak − mondta lapunk megkeresésére Poller Imre egészségügyi szakértő.
A tervezet nyomán első olvasatban felmerülő aggályait megfogalmazva rámutatott, a tapasztalati tények alapján eddig működő szezonalitás szerinti súlyozás megszüntetése tovább ronthat az eddig is nehéz helyzetben lévő kórházak helyzetén, és éppen ott bővíti az ellátási lehetőségeket, ahol eddig is fölös kapacitások maradtak.
Nem derül ki, hogy a 123 milliárdra belőtt járóbeteg-ellátásból milyen arányban részesülnek a szakrendelők és a kórházi járóbeteg-ellátó osztályok. Az ökölszabály szerint 60-70 százalékban kórházakban, kórházi orvosok által kerül sor ilyen ellátásra, így bérköltség nélkül ezek a rendelők óriási konkurenciát jelentenek az amúgy is tengődő járóbeteg-ellátó szakrendelőknek. A Semmelweis terv egyik kritikus pontja éppen az, hogy ezen a területen nem követeli meg a transzparens viszonyokat − fogalmaz Poller.
A mentésre 25, a beteg- és halottszállításra a tervezet hatmilliárdot szán, ami azzal járhat, hogy a betegszállítók hónap vége előtt lemerítik a keretüket, a mentőknél viszont bent ragad a pénz, nagyságrendileg ugyanis nem ilyen mértékű a különbség a két tevékenység között − vélelmezi a szakértő.
Ellentmond a bürokráciacsökkentési céloknak az új csúcsszerv, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács létrehozása − emeli ki. A szervezet az egységes országos kórházi gyógyszeralaplista kialakításáért és folyamatos karbantartásáért felelős, de a járóbeteg-ellátás keretében támogatott gyógyszerek felülvizsgálatát, valamint a biológiai gyógyszerek csoportjának kialakítására vonatkozó javaslatok kidolgozását is el kell látnia.
Poller szerint az egységes kórházi gyógyszeralaplistának igen komoly logisztikai és szakmai veszélyei vannak. Az ellátórendszerben 6-8 ezer törzskönyvezett gyógyszer van jelenleg, és mintegy 60-70 milliárd forintot költenek kórházi gyógyszerbeszerzésre. Ennek lebontása egyetlen csúcsszerven belül szakmailag elképzelhetetlen − hangsúlyozza. Véleménye szerint legalább terápiás csoportonként lenne szükség egy-egy ilyen tanácsra a felelősségteljes döntésekhez.
