Tévút a Széll Kálmán tervben megfogalmazott gyógyszerkassza-megszorítási cél − mondta egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Leitner György, a GlaxoSmithKline (GSK) ügyvezető igazgatója. A konvergenciaprogram gyógyszerkasszát érintő intézkedései nyomán 2010-hez képest idén 12 százalékkal, 2012-re már közel negyedével eshet vissza a gyógyszercégek hozzájárulása a nemzetgazdasági teljesítményhez, 2010−2012 között a megtermelt hozzáadott érték, a kapcsolt hatásokat is figyelembe véve, összegszerűen 56 milliárd forinttal zuhanhat − tette hozzá.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) húsz tagvállalata 2010-ben mintegy százmilliárd forint bruttó hozzáadott értékkel járult hozzá a magyar gazdasághoz, a más ágazatokra gyakorolt hatással együtt pedig 235 milliárd forint hozzáadott értéket teremtettek. Jövőre a teljes gyógyszerkassza 25 százalékát az iparnak kell állnia.
Az ügyvezető szerint a Széll Kálmán tervben előirányzott megtakarítást semmiképpen sem bírja el a gyógyszerkassza − ez évente 83, majd 120-120 milliárd forint. Ennek ugyan lehet eszköze a generikus gyógyszerek árának csökkentése vagy a nem bizonyított hatékonyságú orvosságok törlése a tb-listáról, és felül lehetne vizsgálni a 25 százalékos tb-támogatással kapható, általában akut kezeléseknél használt gyógyszerek körét, ám ezzel együtt is csak 50 milliárdos megtakarítás érhető el.
A fiskális szemlélet miatt a cégek más országokba irányítják a beruházásaikat, a kutatás-fejlesztést, így várhatóan másfél-kétezer, magasan képzett ember kerül utcára. A GSK 2011-ben várhatóan több mint 2,2 milliárd forintot fizet be többletadóként, és előreláthatóan hatszázalékos csökkenéssel zárja a vállalat vényköteles portfóliója az évet. Emiatt az üzletágban 40 százalékos leépítést hajtottak végre és minden költséget racionalizáltak.
