Az év végével mindenkinek, akinek van megtakarítani való pénze − s azt nem végtörlesztésre kívánja felhasználni −, érdemes elgondolkodnia néhány dolgon. A bankok sorra jönnek elő ajánlataikkal, amelyek olyan befektetési lehetőségekre vonatkoznak, amelyekhez jelentős adókedvezmény is kapcsolódik. De mikor éri ez meg, s akkor is melyik?
Az adókedvezményes ajánlatoknál az egyéni pénztári befizetések mellett a tartós befektetési, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlák a legjellemzőbbek. A pénztári − egészség vagy önkéntes nyugdíj − befizetéseknél és a nyugdíj-előtakarékossági számláknál a kedvezmény a 2012-ben elkészítendő szja-bevallásoknál érvényesíthető. A befizetett összeg húsz százaléka lehet a megspórolt adó, maximált értékkel, ám azt nem lehet elkölteni − az összeg az adott konstrukció értékét bővíti. Ez az egészségpénztárnál akár rögtön felhasználható, a másik kettőnél viszont csak a lejárat után. A tartós befektetési számláknál a kedvezmény nem a befizetett összegre, hanem annak majdani hozamára vonatkozik: három év után tíz, öt év után nulla százalékkal adózik.
A kérdések itt persze még nem értek véget. Mielőtt bármilyen bankot, termékpalettát elkezdene böngészni a majdani befektető, önismereti tesztet is célszerű végeznie. Bármilyen kombináció is jöjjön ki a végén, biztosan lesz rá megfelelő termék. Általános érvényű tanácsokat azonban nem lehet adni, két tipikusnak számító befektetőt azonban érdemes lehet modellezni.
Egyikük egy 40 éves átlag magyar, aki most kapott vissza százezer forint nyugdíjpénztári reálhozamot, amit hozzátett 500 ezres megtakarításához. Valamit akar, de kockázat nélkül. Ő lehetne a bankok álma, aki akciós lekötött betétbe teszi a pénzét, aztán amikor az akciós időszak lejár, ott felejti. Ha már a betét mellett dönt, célszerű vagy hosszabb futamidőre keresni akciós konstrukciót, vagy mindig számon tartani a lejáratokat, és rászánni egy kis időt a következő ajánlat kiválasztására. De dönthet a tőkevédett alapok mellett is, amelyekkel bukni nem lehet, s arra is van esély, hogy bőven infláció felett fialjon. A kisbefektetői portfóliók egyikéből sem maradhat ki a prémium államkötvény.
Persze nem mindenki kockázatkerülő pár százezer forinttal. A másik tipikus megtakarító kétmillió forint befektetni való pénzzel és némi bizakodással bír. A biztoshoz ragaszkodik, ami lehet az arany, de bízik a magyar papírokban is, ami lehet egy alacsony árú blue chip. Ő számtalan termék közül választhat, ezek egyike a magyar államkötvény lehet a portfólió gerinceként. Azt, hogy ezek között milyen az arány, aszerint célszerű tologatnia, hogy miképp változik a várakozása.
Ami közös mindkét befektetőben, hogy egy dologra nem szabad sajnálniuk az időt: megismerni a tartós befektetési szerződés konstrukciójának szabályait. Az első befektetőnek lehet, hogy célszerű külön tbsz-t kötnie betétekre és értékpapírokra, a második megúszhatja egyetlen értékpapír tbsz-szel. Az mindkettejükre vonatkozik, hogy ha januárban friss pénzt fektetnek be, új tbsz-t kell kötni rá, mivel évente külön szerződés szükséges a szabályok szerint.
