− Elszállt árfolyamok, végtörlesztés, leminősítés − öt évre is elegendő esemény lenne. Hogyan hatottak ezek a változások az emberek megtakarítási, öngondoskodási szokásaira?
− Saját ügyfeleinknél azt tapasztaltuk, hogy már 2008-tól kezdődően elindult egy olyan folyamat, amely eredőjeképpen tudatosabban állnak a pénzügyekhez. Otthon, családi körben is több időt fordítanak arra az emberek, hogy megbeszéljék a pénzügyeket. Ez jó irány, hiszen fontos, hogy ne legyen tabutéma a pénz és a pénzhez való viszonyunk, és az ilyen beszélgetések révén fejlődhet fokozatosan a pénzügyi tudatosság. Sajnos, a múltban a magyar lakosság sem az általános, sem a középiskolában nem jutott alapszintű pénzügyi ismeretekhez. Márpedig nem feltétlenül szerencsés felnőtt fejjel elsajátítani ezeket. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy mind a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása, mind az elmúlt évek történései kialakítottak némi tudatosságot. Ennek eredményeképpen az ügyfelek már konkrétabb kérdésekkel jönnek a bankfiókjainkba.
− A közelmúlt eseményei, mint a kamatemelés, ami azonnal megemelte a betéti kamatokat, vagy a leminősítés hogyan befolyásolta a megtakarítási szándékot?
− A megtakarításoknál érdemesebb a pillanatnyi hírek helyett hosszabb távon vizsgálni az eseményeket. Miért érdemes takarékoskodni? Utazásra gyűjtünk, családi eseményre teszünk félre, a nyugdíjas évekre készülünk, vagy csak biztonsági tartalékot szeretnénk képezni? Ezt követően érdemes időtávban is gondolkodni, vagyis eldönteni, mikor lesz az adott összegre szükség. Végül pedig azt kell mérlegelni, milyen kockázatot vagyunk hajlandók vállalni az adott kamatért, hozamért cserébe. Azt ajánljuk az ügyfeleknek, hogy ezekre a szempontokra mindenképpen terjedjen ki a befektetési döntés. Érdemes a megtakarítások között hosszabb és rövidebb lejáratút, illetve eltérő kockázatút is tartani. Így az egyes elemek harmonikus egészet alkothatnak, egy portfóliót képezve. Az emelkedő kamatkörnyezet a betétek és kötvények felé irányíthatja a megtakarító ügyfeleket. Az is fontos azonban, hogy − az év végéhez közeledve − elgondolkodjunk az adóoptimalizáló lehetőségeken, a nyugdíj-előtakarékossági számla vagy a tartós befektetési számlák előnyein.
− A nyugdíjcélú megtakarításokon nyomot hagyott a jogszabályi környezet változása, a második pillér megszüntetése vagy a korengedményes, korkedvezményes nyugdíj megszüntetése. Ez inkább visszavetette vagy erősítette az öngondoskodást?
− Elgondolkodtak az ügyfelek azon, hogy maguknak is tenniük kell magukért. Minél hamarabb kezd el valaki akár kisebb összeget rendszeresen megtakarítani, annál kedvezőbb helyzetbe kerül a nyugdíjas évekre, hiszen a kamatoskamat-hatás annál erőteljesebb lesz. Sokan a húszas-harmincas éveikben úgy vannak vele, hogy ráérnek még, pedig akár havi tízezer forint rendszeres megtakarítása is sokat számít.
− És mennyit kellene félretenni ahhoz, hogy ne csökkenjen az ember életszínvonala a nyugdíjas évekre?
− Ez mindenkinél eltérő, hiszen függ az életkortól, a jövedelmi viszonyoktól és a munkával töltött évek számától is. De egy fontos: bármennyit tud is félre tenni az aktív évek alatt valaki, a sok kicsi sokra megy elve és a kamatos kamat miatt az számítani fog.
− Az év végén kétféle megoldás is adódik, a nyugdíj-előtakarékossági és a tartós befektetési számla. Melyik kinek ajánlható inkább?
− A tbsz inkább középtávú, míg a nyesz hosszú távú megtakarítási forma. Az év végén előtérbe kerülő, kedvezményes adózási lehetőségek igénybevétele esetén érdemes lépcsőzetesen kezdeni, nem a legbonyolultabb, legnagyobb elköteleződést igénylő befektetésekkel. A legegyszerűbb ilyen szempontból a tartós megtakarítási számlán elhelyezett lekötött betét, vagy a tartós befektetési számlára megvásárolt kötvény befektetés. Ezek a számlák adómentességgel kecsegtetnek a kifizetendő kamatok, illetve az elért hozamok esetében. Ha az ügyfél megszokta már, tudja, mivel jár a rendszeres takarékosság, érdemes elmozdulnia a hosszabb futamidejű, magasabb hozamlehetőséget nyújtó, akár kockázatosabb befektetési formák irányába is. Ilyen eszköz lehet például a tbsz-en elhelyezett tőkevédett, származtatott befektetési alap. A kamatadó-mentességen túl még adó-visszatérítési lehetőséget is nyújtó nyesz már ötezer forinttól megnyitható, így akár kis összegekkel is, bármely életkorban érdemes kihasználni ezt az előtakarékoskodási lehetőséget.
− Tbsz-en jövőre már nemcsak forintban, hanem bármilyen devizában denominált megtakarítás elhelyezhető. Ez csak érdekesség lesz, vagy jelentősen bővítheti az érdeklődői kört?
− A változás nagyon jó hír a piacra nézve, új üzleti lehetőségeket nyit meg. Az MKB Bank az elsők között indította el a forintalapú tartós befektetési számlát, most pedig gőzerővel dolgozunk a devizában nyújtható tbsz-konstrukció kialakításán. A cél az, hogy minél előbb elérhetővé tegyük ügyfeleinknek ezt a befektetési lehetőséget.
− A befektetési alapok terén mi várható a már-már szokásosnak mondható, népszerű verziók mellett, mint a megújuló energiaforrások vagy a nyersanyagoknál például az arany és a kávé?
− A BRIC országok helyzete nagyon érdekes. Ezen belül is kiemelten fontos Brazília, hiszen hamarosan labdarúgó-világbajnokságot, két évvel később olimpiát rendez az ország. Ezek mindig jelentős felfutást hoznak az adott gazdaságban. A természeti kincsek továbbra is népszerűek lehetnek, mivel a feltörekvő országok növekvő energia- és nyersanyagéhségén alapuló befektetési sztori továbbra is érvényes, a bizonytalan rövid távú gazdasági kilátások ellenére. Ugyanez mondható el a kínai belső fogyasztás alakulásából profitáló befektetési formákról: az ázsiai országban egyre hangsúlyosabb gazdaságpolitikai szerepet kap a belső kereslet élénkítése, és ez − legalább részben − védettséget ad a világpiaci konjunkturális folyamatok esetlegességével szemben. A megújuló energiaszektorra alapozó termékek szintén kedveltek maradhatnak; itt elsősorban a nukleáris energiába vetett hit megrendülése és a fogyasztók növekvő környezettudatossága, valamint az ezeket kísérő, folyamatos médiafigyelem tehet vonzóvá egy ebben a szektorban befektető alapot. Hosszabb távon érdekes lehet a pénzügyi szektor is, főleg az igen alacsony értékeltségi szintek miatt. Ennek azonban előfeltétele az eurózóna adósságválságának a piacok számára is hiteles és végleges politikai megoldása.
