A csatlakozás óta folyamatosan nő az uniós támogatások mértéke, a költségvetésben szereplő kiadásokkal együtt ez tavaly ezermilliárd forintot tett ki, szemben az első magyar uniós év 127 milliárdjával − derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. A források legnagyobb része − tavaly 729 milliárd forint − az Új Magyarország fejlesztési terv keretén belül jelent meg. Számottevő volt emellett a vidékfejlesztési program (ÚMVP) 176 milliárd forinttal és a kohéziós alap 90 milliárddal, bár utóbbi 28 százalékos csökkenést mutat a megelőző évekhez képest.
Magyarország az előcsatlakozási időszaktól kezdve mindig pozitív pénzügyi egyenleget könyvelhetett el az uniós büdzsével szemben. A legnagyobb többlet 2009-ben volt, ami akkor a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,1 százalékát, 2,7 milliárd eurót tett ki. Tavaly az uniót 230 milliárd forint illette meg Magyarországtól, amelyhez 1032 milliárd forint teljes támogatási forrás kapcsolódott − ez a 2010-es GNI 3,1 százaléka.
A jelentés szerint a támogatások feltételrendszere közepes, az adatkezelés nagyjából megfelelő, ám a közvetítő szervek között jelentős eltérések vannak, egyesek adatszolgáltatása egyáltalán nem kielégítő. Közepesnek ítélték a szabálytalanságok kezelését is. Tipikus probléma volt a közbeszerzéseknél, hogy sok esetben indokolatlanul hirdetmény nélküli tendert alkalmazott az ajánlattevő, és az is kockázatot jelentett, hogy sokszor csupán egyetlen ajánlat érkezett, így valódi verseny nem alakult ki.
