Az elmúlt években gigantikus, háromezer-milliárd forint értékű elhatárolt veszteséget halmoztak fel a vállalkozások. Ha ez a kör elkezdené az elhatárolt veszteséggel csökkenteni az adóalapját, az lenullázhatná a teljes társasági adóbevételt − mondta László Csaba, a KPMG partnere a tanácsadó cég konferenciáján. Ezért − s egyéb, már-már rutinszerű csalások kivédésére − 2012-ben az elhatárolt veszteség csak az adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. Az összeg nem vész el, ám azt csak több lépcsőben lehet adóalap-csökkentőként felhasználni.
Az sem lesz mindegy, mindez hogyan történik. A törvény ugyanis egy sor előírást tartalmaz arra nézve, mikor lehet figyelembe venni az elhatárolt veszteséget, s mikor nem. A szigorítás érthető, az elmúlt években szinte üzletágszerűen árultak veszteséges cégeket olyan céllal, hogy a felvásárlás után az adóalapot az elhatárolt veszteséggel csökkenteni lehessen. Ugyanakkor a szabályozás mégsem sikerült tökéletesre.
Átalakulás, cégvásárlás során csak akkor lehet érvényesíteni az elhatárolt veszteséget, ha az új cég tevékenysége nem tér el jelentősen a régiétől. Azt azonban nem taglalja a törvény, mi a jelentős. Azt sem, hogy egyáltalán a cégkivonatban szereplő, ezerfajta, sok esetben nem is végzett tevékenységet kell figyelembe venni, vagy a ténylegesen végzett a mérvadó − mondta Beer Gábor, a KPMG partnere. Ezt a tevékenységet ráadásul két évig kell végezni, márpedig a piac akár alapvető változtatásra is kényszeríthet egy vállalatot. Ha egy walkmangyártó azt fontolgatja, hogy átáll mp3-lejátszók gyártására, akkor mi kell hogy inkább befolyással legyen a döntésére: a piaci helyzet vagy az, hogy adott esetben több milliárd forintot bukik, mert nem érvényesítheti az elhatárolt veszteséget? Mindkettő bedöntheti a vállalatot.
Az ebből következő lehetséges kérdések arra figyelmeztetnek, nem mindegy, milyen menetrend szerint jár el a vállalat vezetése. Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, mit szól mindehhez a hatóság. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanis megkérdezheti egy későbbi ellenőrzés során, milyen gazdasági megfontolás miatt történt, hogy A olvadjon B-be, s nem fordítva. Ha ennek nincs valós gazdasági alapja, akár az egész ügylet szabályossága megkérdőjelezhető lesz. Hogy valóban felmerülnek-e ilyen kérdések a hatóságban, csak évek múlva derülnek ki − mutatott rá Beer.
