Energiahatékonysági szempontból korlátozott előnyökkel jár és csak a már eleve tehetős családoknak éri meg a kormány által 3 milliárd forinttal támogatott − használati melegvíz-ellátás biztosításához és fűtésrásegítésre szolgáló − napkollektorok telepítése. Ezek ugyanis nem jelentenek segítséget az \"energiaszegénységben\" élő rászoruló családoknak, amelyek a hazánk pazarló energiafelhasználásának négyötödét kitevő korszerűtlen családi házakban élnek − hangsúlyozzák a Knauf Insulation szakértői.
Egy átlagos magyar családi házban a teljes energiaköltség mindössze 10-15 százalékát fordítják meleg víz előállítására, a fűtési költségek pedig az energiaszámla 60-70 százalékát teszik ki. Egyértelmű, hogy a rezsi a hőveszteség minimalizálásával csökkenthető a legnagyobb arányban, nem pedig a meleg víz vagy fűtés napkollektorokkal való rásegítésével.
A szigetelés támogatására azért is nagyobb szükség lenne, vélik a szakértők, mert az EURIMA adatai szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága jócskán elmarad a hazánkéhoz hasonló átlaghőmérsékletű országokétól. Míg Magyarországon az átlagos homlokzati szigetelésvastagság 80-90 mm körüli, addig a szomszédos Szlovákiában 100-120, Lengyelországban pedig 150 mm vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, de még a nálunk enyhébb időjárású Szlovéniában is 100 milliméter az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb.
