A magyar kormány a napokban válaszolt az Európai Bizottságnak (EB) a telekommunikációs szektorra kivetett különadóra vonatkozó kötelezettségszegési eljárásban az úgynevezett indoklással ellátott véleményre − tudtuk meg a Külügyminisztériumtól. A tárca szerint a kabinet sajnálattal vette tudomásul, hogy az Európai Bizottság a távközlési szektor egyes szereplőit is terhelő ágazati különadóval kapcsolatos magyar érveket a két fél között zajló − és azok jogi álláspontjának egyeztetésére szolgáló − eljárás első szakaszában elutasította és folytatta a kötelezettségszegési eljárást. Budapest továbbra is kitart amellett, hogy a különadó nem tartozik az úgynevezett engedélyezési irányelv hatálya alá, és nem ellentétes az uniós joggal.
Az ágazati különadó célját tekintve nem a távközlési szektor szereplőinek gazdasági tevékenységére, annak befolyásolására irányul, hanem a gazdasági válság körülményei között az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók által az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében teljesítendő átmeneti külön anyagi teher. Olyan adó, amely − az adott helyzetre alkalmazandó uniós jogszabály rendelkezése hiányában − jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés − érvel a tárca. A következő lépés, hogy az EB a válasz ismeretében lezárja az eljárást vagy az Európai Bíróság előtt folytatja, majd a bíróság dönt.
A távközlési szolgáltató cégeket sújtó, tavaly októberben bevezetett különadó eltörlésére szeptemberben szólította fel az EB Magyarországot, amelynek két hónapja volt reagálni a bírálatokra. Az uniós testület szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a bevételt a költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék. Brüsszel szerint Magyarország azon kötelezettségét is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelő módon konzultáljon a szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról.
