A lapunk által megkeresett nagyobb vidéki városok közlekedési társaságainak pénzügyi helyzete valamivel kedvezőbb, mint a BKV Zrt.-é, de korántsem mondható rózsásnak. A városvezetők azonban nem fordultak a kormányhoz támogatásért, mint Tarlós István főpolgármester, aki eredményesen lobbizott a miniszterelnöknél, hisz most is sikerült ötmilliárd forintot kipréselnie a kormányzattól. Azt a kérdésünket viszont figyelmen kívül hagyták a cégek, amelyben az iránt érdeklődtünk, miként vélekednek a főpolgármester ez irányú ténykedéséről.
A DKV Debreceni Közlekedési Zrt.-nél elmondták, hogy idén normatív támogatásként az önkormányzattól 480 millió, az államtól pedig 500 millió forintot kaptak. Ebben az évben idén április és augusztus között a teljes vonalhálózatukat (villamos, trolibusz és autóbusz) átszervezték, menetrendjeiket racionalizálták. Ennek köszönhetően a tavalyi több mint egymilliárd forintos veszteségüket ebben az évben 300 millió forinttal tudták csökkenteni. A DKV-nál azt is megjegyezték, hogy ma Magyarországon a helyi közlekedésben a legfiatalabb és legmodernebb autóbusz-állományt üzemeltetik. Az év utolsó negyedében megdrágult gázolaj, valamint az euró árfolyamának nagymértékű emelkedése azonban nehezíti a társaság pénzügyi helyzetét.
A Miskolc Városi Közlekedési (MVK) Zrt. is arról beszélt, hogy a bevételek alapvetően nem fedezik a kiadásokat, ezért szükséges lenne a fogyasztói árkiegészítés, az állami támogatás mértékének emelése, hiszen változatlan mértékű önkormányzati és állami támogatás mellett a társaság képtelen nullszaldós gazdálkodást kihozni. A társaságnál nehezményezik, hogy a fogyasztói árkiegészítés, ami az állam által adott kedvezmények ellentételezésének rendszere, 2006. július 1-jétől változatlan. A különbözet a veszteségtérítési igényt növeli. Az ingyenesen utazók köre a vonatkozó jogszabály alapján folyamatosan bővült. Az utasszámlálási adatok alapján az ingyenesen utazók aránya 14 százalék, miközben az ellentételezésre kapott összeg a bevétel 9,3 százaléka. Az áfakulcs jövő évre tervezett emelése (27 százalékra) tovább csökkenti a bevételeket és a fogyasztói árkiegészítésből a társaságnál maradó részt.
