Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A javaslat szerint az adásvétel szándékát a céltársaságnak a Cégközlönyben közzé kell majd tennie, és a hitelezők a céltársaságtól biztosítékot követelhetnek. Amennyiben a céltársaság ezt elutasítja, a cégbíróság fog dönteni.
Egy rosszhiszemű hitelező akár évekig is elhúzhat (és egyúttal gazdasági értelemben megakadályozhat) egy vállalatfelvásárlást. Ez a feleknek nagy kockázatot jelent, ami a vételárban is meg fog jelenni, nehezítve a felek megegyezését. A céltársaság eladása ugyanis a hitelezőt olyan helyzetbe hozza, hogy az eladó zsarolásával újratárgyalhatja megállapodásának feltételeit. Előfordulhat, hogy a vevő egy tehermentesnek hitt vállalkozást a hitelezők biztosítékaival terhelten szerezhet csak meg. A Cégközlönyben történő közzététel sérti a felek üzleti titokhoz fűződő érdekét. Ráadásul a legtöbb banki szerződés tiltja azt, hogy a céltársaság a banktól különböző hitelezőnek biztosítékot nyújtson.
Amennyiben a hitelező biztosítékot követel, de az eladó szerint biztosíték nyújtására nincs szükség, a vitát a cégbíróság fogja eldönteni. A cégbíró azonban jogászként nem tudja megítélni, hogy az igény mennyiben megalapozott. Gazdasági szakértő kirendelése évekig tartó pereskedést vetít előre.
A korlátolt felelősségű társaság kötelezettségeiért a tag általában nem felel. A hitelező a követelése kielégítésére csak a társaság vagyonából tarthat igényt, az üzletrész eladása nem sérti az érdekét. Ha a tag személye mégis fontos, akkor a felek kiköthetnek tagi kezességet, illetve azt, hogy a tag az üzletrészét nem adhatja el a hitelező jóváhagyása nélkül.
A javaslatot a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó joganyag ihlette, amely bizonyos esetekben előírja a hitelezők felhívását, és biztosíték nyújtását. Ezt azonban jó okkal teszi, mert bizonyos átalakulások esetében lehetőség van a hitelezők fedezetének elvonására.
A társasági jog és a csődjog áttöri a korlátozott felelősséget, és a tagot felelőssé teszi a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért, amennyiben az adott tag a korlátolt felelősséggel visszaélt, például a társaság vagyonát a saját céljára használta vagy a társaság vagyonát a hitelezők elől kimentette. Ha a tag végezte a társaság tényleges irányítását az ügyvezetés helyett vagy mellett, akkor ún. árnyékigazgatóként saját vagyonával felel azért a kárért, amelyet a hitelezőknek okozott a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően. Mind a társasági jog, mind a büntetőjog lehetővé teszi a volt tag elleni fellépést is, így a fantomizálás elleni fellépés jogi eszközei ma is adottak.
