Az év során csupán három és fél hónapig lehetett zavartalanul hajózni az alacsony vízállás miatt, s ez jottányit sem javult a csapadékmentes novemberben. A hajók terhelése jelentősen csökkent, ám a cégek költségei változatlanok maradtak, vagyis a vállalkozások (a hajós cégek, a kikötőüzemeltetők, a ráhordó infrastruktúrát működtető cégek) vesztesége folyamatosan gyarapszik.
Jelenleg a mezőgazdasági termények, a műtrágya és az acél szállítása van napirenden, és az is elképzelhető, hogy hajózhatatlanság miatt ezeknek egy része átterelődik a vasútra vagy a közútra − mondta Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. A mostani közlekedési nehézségeknél is nagyobb problémát jelentenek a vízjárási problémák, vagyis a \"pálya\" kiszámíthatatlansága. Általában a vízi szállítás szempontjából ez a legnagyobb baj − hangsúlyozta Szalma, aki szerint e területen semmilyen előrelépés nem történt az elmúlt években.
A Duna magyarországi szakaszán 31 helyen kellene beavatkozni annak érdekében, hogy az év 300 napján legalább 2,5 méteres merülést lehessen garantálni − derül ki a Vituki Nonprofit Kft. vezette konzorcium elkészítette tanulmányából. A HVG információi szerint a 31 közül hatnál már a kiviteli tervek jogerős környezetvédelmi engedélye is megszületett, a lap szerint további engedélyek kiadását azonban megtiltotta megtiltotta Illés Zoltán környezetügyekért felelős államtitkár, sőt úgy tudjuk, hogy az említett hatból hármat vissza is vontak a hatóságok.
Megfigyelők szerint ezek érvényessége két év múlva lejár, vagyis mielőbb hozzá kellene látni a munkálatokhoz. A halasztgatással ugyanis nem csupán a 20-25 milliárd forint − jórészt uniós pénzekből finanszírozható − fejlesztés kerül veszélybe vagy legalábbis annak megkezdése tolódik ki, de az is előfordulhat, hogy a csúszás miatt Brüsszel visszaköveteli a tervezésre átutalt egymilliárd forintot. Szakértők egy része szerint egyébként egy vízlépcső megépítése jelentené az egyedüli megoldást.
