Decemberben hirdeti ki a húszezer lakosúnál nagyobb, legélhetőbb magyar városok listáját a CSR Hungary. A kezdeményezést a Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., valamint a Ceurina Közép-európai Városkutatási és Innovációs Nonprofit Kft. támogatja, ahhoz bárki csatlakozhat − áll a közleményben. A szervező arra keresi a választ, hogy az emberek miért érzik jól magukat egy településen, illetve mitől lesz fenntartható és élhető egy város. A rangsor alapjául szolgáló felmérés októberben és novemberben készül.
A fenntartható fejlődés prioritásait nemcsak globális és nemzetközi, hanem különböző helyi szintek keresztmetszetében is érdemes megvizsgálni, ennek létjogosultsága és a helyes gyakorlat színtere éppen a nemzeti és helyi szint. Azaz,hogy számomra, aki Budapesten, Nyíregyházán vagy az ország bármely részén élek, hogyan jelentkezik a mindennapokban a fenntarthatóság. Mitől érezzük magunkat otthon a településünkön? Hol tart most városunk fejlődése a közösségi, szellemi élet területén is? A nemzetközi minták és a helyi adottságok alapján készített rangsorunk ezt tükrözi majd a magyar városok és a döntéshozók számára is − emelte ki Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezetője a lista felállításának indokait egy szeptember végi konferencián, ahol bejelentették a felmérés elindítását.
A fenntarthatóság és élhetőség témaköre Magyarországon is egyre inkább a városi közvélemény, így a városirányítás és a helyi politika figyelmének középpontjába kerül. A hazai városok élhetőségi rangsora, valamint az ehhez kapcsolódó elemzések és publicitás hatékony eszköz a fenntarthatóság érvényesítésében. Kézzelfoghatóbbá teszi a városi polgárok számára a fenntarthatóság komplex fogalmát, egyúttal pedig lehetőséget ad arra, hogy megismerjék saját városuk e téren felmutatott teljesítményét. Így a rangsor egy jótékony versenyt generálhat városaink között − hangsúlyozta Péti Márton, a Váti Nonprofit Kft. irodavezetője.
Szokolay Örs, a Ceurina Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy városaink adják a hazai GDP közel 80 százalékát. A jelenlegi gazdasági-pénzügyi válság idején, amikor a közvetlen beruházások radikálisan csökkennek, a jövő szempontjából fontos szellemi innovációnak, a kreatív városfejlesztési módszereknek óriási értéke van. Egy szakmai alapokon és a közvélemény-kutatáson alapuló rangsornak jelentős hozadéka lehet, ha fel tudja hívni a politikusok, szakemberek és a közvélemény figyelmét arra, hogy városainkat a hosszú távú célok elérése érdekében a következetesen megvalósított stratégia mentén hogyan kell sikeresen fejleszteni.
