Kecskeméten nyílt meg az ország negyedik autista óvodája idén szeptemberben szülői kezdeményezésre és helyi vállalkozók támogatásával. Az önkormányzat vállalta, hogy biztosítja a csoport működéséhez szükséges kiadások fedezetét, 1,2 millió forintot, ami a személyi kiadások és a normatív támogatás különbözete. Maga a feladatellátás továbbra is a megyénél maradt, Kecskemét mindössze segítséget nyújt hozzá − kérdés, mi lesz az új önkormányzati törvény hatálybalépése után, ami jelentős feladatokat von el a megyéktől.
Az autista gyermekek hatékony fejlesztésének feltétele, hogy az minél fiatalabb korban és minél intenzívebben kezdődjön el. Iskoláskorba érve azonban már a diagnosztizált autista gyerekek feléről az oktatási rendszer nem tudja, hogy autista, tehát biztosan nem kap semmilyen speciális segítséget, sem integráltan, sem szegregáltan − mutatják az Országos Autista Kutatás adatai.
Az ilyen gyerekek fele eltűnik, amikor tankötelezett lesz, és attól kezdve általában értelmi fogyatékosként könyvelik el őket, hiszen az autista gyerekek számára kevesebb a befogadó intézmény − mondja Szilvásy Zsuzsanna, az Autisták Országos Szövetségének elnöke.
Az autista gyermekek számára az integrált szegregáció lenne a legmegfelelőbb oktatási forma, azaz ha többségi iskolán belül autista csoportot hoznának létre számukra. Így bizonyos tanórákon gyógypedagógus közreműködésével egészséges társaikkal vehetnének részt az autisták, bizonyos idő elteltével pedig a szakembernek egyre kevésbé kellene segítenie. A kutatás adatai szerint az óvodában az autista gyermekek mintegy 80 százaléka integráltan nevelkedik, az általános iskola alsó tagozatában ez a szám már csak 28 százalék, a felső tagozatban pedig 23 százalék.
Több mint 500 iskolában van autista tanuló, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mellettük a szakmai segítség is megjelenik − mutatják a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány felkérésére készült kutatás adatai. Hiányoznak a szakemberek − mondja Szilvásy. Előrehaladás ugyan van, hiszen akkreditált tanfolyam keretében lehet az autizmusról tanulni, de a gyógypedagógiai alapképzésben nem szerepel, s alapdiplomaként nem elérhető, szemben bármely más fogyatékossági csoport szakdiplomájával.
Speciális figyelmet igényel egy ADHD-s, azaz figyelemhiányos, hiperaktivitási zavarral küszködő gyerek is. Az autizmus és az ADHD genetikailag egy tőről fakadó betegség, mindkettő viselkedészavar, ami egész életen át elkíséri az embert. Az ADHD-s gyerekekkel annyi a gond, hogy nem képesek tartósan egy dologra koncentrálni. Nem igényelnek speciális oktatási intézményt, de fontos a komplex terápia és a megértő, együttműködő pedagógus segítsége.
A 2006-ban szülői kezdeményezésre alakult ADHD Magyarország Alapítvány célja egyrészt a köztudat formálása, hogy minél többen felismerjék a hiperaktivitással küszködő gyerekeket, másrészt az, hogy az ADHD-s gyermekeket nevelő családokat segítse − mondja Hajdu Ágnes, az alapítvány szakmai vezetője.
Magyarországon 70 ezer figyelemhiányos gyermek él, pusztán húszezrüknél észleli a család vagy a pedagógus a betegséget, és csak 4500 gyermekkel keresnek fel gyermekpszichiátert is. Összességében az ADHD-s betegkör háromnegyede felismerés hiányában nem kap adekvát egészségügyi ellátást.
Tízből hét iskolában találkozhatunk ma olyan ADHD-s gyermekkel, aki nem részesül kezelésben, őket gyakran eltanácsolják az iskolából a rossz magaviseletük és a gyenge teljesítményük miatt − mondja Hajdu. A betegség a felismerést követően kezelhető. Ez a társadalomnak is érdeke lenne, hiszen a betegség kezelésével a kiadásokat éves szinten 33 milliárd forinttal lehetne csökkenteni. Akit nem kezelnek gyermekkorban, annak kimutatható szociális problémái adódnak (drogfogyasztás, munkanélküliség, családon belüli erőszak).
