A cafeteria-rendszer átalakításával alapvető változások következhetnek be a különböző, természetbeni, béren kívüli és egyéb juttatások nyújtásában. Eddig a papíralapú utalványok vitték a prímet. Az utalványokkal 40 ezer elfogadóhelyen lehet fizetni, a kereskedők rugalmasságán múlik, milyen típusút fogadnak el. Az utalványok egy az egyben készpénz-helyettesítő eszközként jelentek meg a piacon, így nem meglepő, hogy akár szárazelemet is lehet vásárolni a melegétkezési utalvánnyal.
Jövőre némiképp változik a helyzet (a jövő évi változásról külön cikkünkben számolunk be), januártól szűkül a kedvezményesen adható utalvány összege, októbertől pedig egy állami utalványforgalmazó bocsátja ki azokat. A cafeteriajuttatás kedvezményes keretének java részét le lehet majd tudni a Szép kártyákkal.
Ezek után magától értetődő a kérdés: mi lesz a cafeteriakártyákkal? Ha az étkezési utalvány legfeljebb aprópénz lesz, ráadásul azt kedvezményesen csak egy állami szolgáltató nyújthatja, mi maradhat egyáltalán egy kártyán? A többi, vagyis például az iskolakezdési támogatás, illetve a nem kedvezményes adózású juttatások. Étkezési és ajándékutalvány ugyanis − legalábbis a pillanatnyilag tudható változások szerint − továbbra is szabadon adható lesz, csak a kedvezményes adózás nem vonatkozik majd rá. Vagyis 31 helyett 51 százalék adó terheli.
Pillanatnyilag valamennyi utalványforgalmazó biztosítja a kártyás verziót, ám ez marginális, a forgalom pár százalékát teszi csak ki. Ezek a kártyák lényegében az étkezési utalványok mutációi, esetleg az iskolakezdési támogatás mehet még rá. Az OTP csoport cafeteriakártyája mellett a Multi Pay számít még nagyobb szereplőnek a piacon. Ezek a kártyák már szélesebb szolgáltatási palettával bírnak, hiszen az OTP kártyája kiváltja a egészségkártyát, a Multi Pay pedig emellett akár a bérletvásárlást vagy − amíg lehet − az üdülési csekket is virtualizálja.
A túlélésre viszonylag kevés esélye van legegyszerűbb formációknak, főleg annak fényében, hogy a rá kerülő juttatás szükségszerűen csökken − nem utolsósorban azért, mert a kedvezményes adózású juttatások nem mehetnek rá. Márpedig a munkáltatók leginkább ezeket a juttatásokat keresik, ezt merítik ki először, a normál adózású juttatások forgalma nagyon alacsony. Ezért pedig nincs sok értelme egy hálózatot működtetni. Persze a forgalmazók alternatív megoldásai és szolgáltatásai még adhatnak teret a kártyának.
Az OTP kártyájának - mivel arra nemcsak a most nagy valószínűséggel innen eltűnő juttatások értékét lehet feltölteni, hanem egészségkártyaként is funkcionál - lehet létjogosultsága. A pénztári befizetések kedvezménye és szabályozása nem változott − sem az egyéni, sem a munkáltatói −, vagyis elvileg ezeknek a befizetéseknek nem is kell csökkenniük jövőre. Sőt a bizonytalanság akár a biztos pontok felé is terelheti a munkaadókat.
A Szép kártya azonban a bank szerint túlnő majd ezen, a jövő évi cafeteria rendszer központi eleme a ma ismerhető tervezetek alapján a Szép kártya lesz - mondta Tóth Lajos, az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Ha valóban ez lesz a helyzet, akkor a cafeteria kártyákon ma meglévő juttatásokat az ügyfelek a következő időszakban felhasználják majd, de újak arra már nem kerülnek. Ez alól egyelőre csak az iskolakezdési támogatás lehet kivétel. A Szép kártyát a munkáltatók már most is meg tudják rendelni akkor is, ha rendelkeznek cafeteria kártyával - tette hozzá Róth.
A Multi Pay egyelőre optimista a jövővel kapcsolatban. Az nyilvánvaló, hogy szűkülni fog a mozgástér − mondta Bauer Éva, a Multi Pay Zrt. vezérigazgatója. Ugyanakkor az általános szabályok szerint is kisebb lesz az adóteher, mint ha azt bérben fizetné ki a munkáltató − tette hozzá. Az étkezési utalványokra vonatkozó szabályok változása miatt itt nyilván alapvető lesz a változás, ám nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a mostani bizonytalanság el is terelheti innen a munkaadókat.
Lukács Marianna, a Patikapénztár igazgatója emlékeztetett arra: amikor két évvel ezelőtt némi huzavona után megszűnt a hidegutalvány − s csak a meleg maradt meg −, érezhetően megemelkedett a pénztári tagság. A korábbi 15 ezer fős patikapénztári létszám az év első két hónapjában tízezerrel nőtt − mutatott rá Lukács. A mostani bizonytalanság is magában hordozza, hogy inkább a biztosat választják a munkavállalók. Az egészségpénztár mellett így akár a nyugdíj-előtakarékosság is felértékelődhet. A kis létszámú maradó magánpénztári tag esetében talán ez már evidens, ám az állami rendszerbe visszalépők esetében is várható, hogy gondolkodni fognak az önkéntes pénztári tagságon vagy a nagyobb összegű befizetésen. Ez egyelőre még nem látszik, sok minden dől majd el azonban decemberben. A valódi áttörésre azért még biztosan várni kell − mondta az igazgató.
