Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egész salátatörvényből, miként a Semmelweis tervből is, éppen a célképzet − hogy kinek milyen ellátás jár − megfogalmazása hiányzik, így aztán a megvalósulásnál nem lesz számon kérhető az eredmény − mondta a Napi Gazdaságnak Poller Imre egészségügyi tanácsadó. Véleménye szerint furcsa, hogy a térségi szervezés kulcsszerepe mellett éppen a térség, a központ és az odarendelt feladatok meghatározása hiányzik a szövegből. Úgy tűnik, a jogszabály mesterséges határokkal, önálló működésre képtelen területeket hozna létre, ahova nem tudni honnan és miből teremt majd kapacitásokat.
A jelenlegi ellátórendszer sajátosságai miatt a térségek között jelentős különbségek lesznek. A gyógyszerbiztonsági kérdések szabályozásából Poller hiányolja a szükséges informatikai és munkaerőigény hozzárendelését, a legaggályosabb azonban az, hogy bizonyos betegcsoportokat többletfizetésre kényszerítene.
A jogszabály-módosítás jelentős forrásokat von ki a már jelenleg is pénzhiánnyal küszködő ágazatból − hangsúlyozta lapunk kérdésére Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke. A források egyik szereplőtől a másikhoz átcsoportosítása legfeljebb átmeneti megoldást jelenthet, a tűzoltás pedig nem mindig eredményes − fogalmazott Korodi, aki szerint ha a jogszabály abban látja a megoldást, hogy a patikákat a nagykereskedők kárára kompenzálja, a gyógyszerek kiváltása a forráskivonás miatti óvatosabb készletezés okán kevésbé lesz gördülékeny. Miközben mindenki a túlélésért küzd, a legfontosabb elem − a biztonságos gyógyszerellátás, a betegek érdeke − fog sérülni − hangsúlyozza az elnök.
Túlzottan sokféle elképzelés túlzottan sokféle logika mentén halmozódik a salátatörvényben, és noha ezek egy részével elvi szinten egyet lehet érteni, a részletszabályok nélkül mégsem tudni, mi is lesz az eredmény − kommentálta lapunknak a jogszabálytervezetet Dankó Dávid egészségügyi közgazdász, a Corvinus Egyetem oktatója. A csomag pénzügyi kényszerből fakad, így felmerül a gyanú, hogy a részletszabályoknál nem a szakmai szabályok, a rendszer fejlesztése lesz a vezérmotívum, hanem a forráskivonás. Sok múlik majd a beteg-együttműködés szabályozásán vagy hogy a gyártók és az OEP közötti eredményességalapú kockázatmegosztási megállapodásokat milyen gyógyszerkörben kezdik használni. Dankó szerint a gyógyszerpiaci megszorító csomagot annak tervezett nagyságrendjében nem lehet úgy végrehajtani, hogy a betegeknek ne legyen belőle gondjuk. Szakmai problémák már most is vannak, ellátási zavarok pedig bármikor lehetnek, ezek kockázatával Dankó szerint a kormány nem számol kellő súllyal.
Főleg kutatási szempontból pozitív előrelépés az eredményességalapú támogatás, az adatvédelmi szabályok módosításával ugyanis monitorozni lehet a gyógyulási folyamatot − fejtette ki Dózsa Csaba egészségügyi kutató, aki pozitívan látja az egészségi állapotért vállalt felelősség bevezetését. A rendszer átláthatóságát segíti az egészségügyi szakellátók adatszolgáltatási kötelezettsége, erre ugyanis eddig az intézmények 15−18 százalékát nem lehetett rávenni. A referencia − azaz legalacsonyabb terápiás költségű − gyógyszerek tartási kötelezettsége Dózsa szerint a háromhavi licit miatt nagyon kockázatos lesz a gyógyszertáraknak.
