Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A múlt héten közzétett stadionfejlesztési tervekhez rendelt büdzsé alapján a Juventus szeptemberben átadott korszerű stadionjához mérhető a Puskás stadionra szánt költségvetés − mondta a KPMG stadionfejlesztési trendeket elemző tanulmányát ismertetve Kozma Miklós szenior menedzser. A Puskásra szánt 3 ezer euró körüli ülésenkénti megvalósítási költség illeszkedik az európai trendekhez a 40 ezres férőhelyet feltételezve, s ebben az értelemben a debreceni és a ferencvárosi stadion beruházási terhe sem lóg ki a sorból. Ugyanakkor az üzleti hasznosíthatóság reális határa még vezető fővárosi klubok esetében is 15 ezres befogadóképesség körül húzódik, így a két klubnál tervezett 22 ezres stadion üzletileg igencsak kemény kihívást jelent majd − tette hozzá Kozma. Elemzésük szerint ugyanis a stadionfejlesztéseknél az üzleti hasznosíthatóságot kell a középpontba helyezni, ezért például ma már Nyugat-Európában sem méretezik az arénákat 60-70 ezer főnél nagyobbra. A fajlagosan egyre drágábban megvalósítható ülőhelyeket ugyanis csak egyre olcsóbban lehet értékesíteni; persze léteznek az üzleti szempontokon túlmutató aspektusok is − a Puskás esetében ilyen egy nemzeti stadion vonzereje −, ám ezeket a jellemzőket is konkrétan kell vizsgálni − hangsúlyozta a szakértő.
A beruházás terhe mellett a legfőbb kérdés − főleg mert mindez adófizetői pénzből valósul meg −, hogy milyen minőségű épület és szolgáltatáspaletta lesz a végeredmény és mindez miként lesz fenntartható módon üzemeltethető, különösképpen azért, mert mint a nemzetközi trendek mutatják, a magántőkéből megvalósult és magánkézben lévő sportlétesítmények lényegesen jobbak a bevételtermelésben, mint állami finanszírozású társaik.
