Antik bútorokkal berendezett nagypolgári lakásba léphet be a néző a Szépművészeti Múzeum legújabb, február közepéig látható kiállításán, amely a legendás magyar műgyűjtő, Nemes Marcell (1866−1930) kalandos életére és művészetpártoló tevékenységére emlékezik. A szénkereskedőből bárói rangra emelt mecénás tucatszámra ajándékozott hazai közgyűjteményeknek olyan remekműveket, mint El Greco Bűnbánó Magdolnája (Szépművészeti Múzeum), Mányoki Ádám Rákóczi-portréja (Magyar Nemzeti Galéria) vagy ókori görög kerámiák és római üvegtárgyak (Iparművészeti Múzeum). Nemes 1911-ben, kizárólag magyar mesterektől válogatott nyolcvan képpel alapította meg a Kecskeméti Képtárat, de a Budapest mellett Münchenben is élő gyűjtő ajándékozókedve kiterjedt bajor és berlini állami galériákra is, sőt, a párizsi Louvre vagy a madridi Prado szintén élvezhette nagyvonalúságát. Egykori hatalmas gyűjteménye teljesen szétszóródott, így ma a New York-i Metropolitan Museum, a Los Angeles-i Getty Museum avagy a londoni Tate Britain birtokában egyaránt vannak eredetileg Nemes tulajdonában volt remekművek.
Oskar Kokoschka 1928-ban festett Nemes-portréját Linzből a Lentos Kunstmuseum kölcsönözte Budapestre. Korabeli levelek is alátámasztják az anekdotát, miszerint a festő sokat vitázott a mecénással és a képen is azért ábrázolta a műgyűjtő jobbját expresszionistán elmosódott mozgásban, mert az modellt állás közben is folyton hadonászott... A vitrinekben látható korabeli dokumentumok szerint Nemes Marcell rendszeres vásárlásokkal segítette fiatal tehetségek indulását, az általa létesített díjak és alapítványok jóvoltából pedig évtizedeken át művészek vagy műítészek sora folytathatott külföldön tanulmányokat.
